Az erszak a szmtgpes s a videjtkokban, illetve ennek megtlse egy rgta sokakat foglalkoztat tma. Amennyiben egy orszgban tl engedkenyek ezen a terleten, az felhborodst vlt ki, ha pedig tl szigor a tma szablyozsa, akkor az borzolja fel a kedlyeket. Kaliforniban a jelek szerint ez utbbi kvetkezett be.
 Nemrg mg a msik oldalon llt |
Az amerikai szvetsgi llamban alig nhny nappal ezeltt
fogadta el Arnold Schwarzenegger kormnyz azt a trvnyt, amelyik megtiltotta, hogy kiskoraknak erszakos szmtgpes jtkokat adjanak el. Aki a trvnyt megszegi, akr ezer dollros pnzbntetsre is szmthat. A jogszablyt azonban mris tbben tmadjk, nemcsak magnemberek, de pldul a
Videszoftvereket rtkestk Szvetsge (VSDA) is, amely eltklte, hogy a
Szrakoztat Szoftvereket Fejleksztk Szvetsgvel (ESA) kzsen megbuktatja a trvnyt. A VSDA tagjai kztt tbb szoftverkeresked, disztribtor tallhat, mg az ESA tagsgt a videjtkok fejleszti alkotjk.
Az ESA ltalban elgg hatkonyan kampnyt folytat a hasonl jogszablyok ellen. Ennek is ksznhet, hogy az Egyeslt llamokban eddig nem sok ilyen trvny szletett. St, a szervezet annyira makacs az ilyen gyekben, hogy pldul eljrst kezdemnyezett Rod Blagojevich illinois-i kormnyz ellen, aki idn rt al egy hasonl trvnyt. Bo Andersen, a VSDA elnke szerint a Kaliforniban elfogadott jogszably srti a First Amendmentet, vagyis az amerikai polgroknak a szabad vlemnynyilvntshoz fzd jogrl szl trvnyt, ami rsze az amerikai alkotmnynak.
Andersen szerint a trvny legnagyobb hibja, hogy nem vlasztja szt konkrtan az egyes gyeket, hanem azok mrlegelst az esetekben eljr brkra bzza. gy senki sem tudja megllaptani, hogy ha kifejleszt s megjelentet egy videjtkot, az mr a jogszably szerint brutlisnak minsl-e, vagy nem. A nyilvnvalan a kiadk rdekeit vd szervezet vezetje szerint Schwarzenegger jobban tette volna, ha a trvny elfogadsa helyett inkbb arra biztatta volna a szlket, hogy figyeljenek jobban oda, hogy milyen jtkokat vesznek a gyerekknek, vagy vesz a gyerek sajt magnak.