J�t tesz az agynak a marihu�na?

Egy, a marihu�na egyik akt�v �sszetev�j�hez nagyban hasonl�t� szintetikus k�miai anyaggal �j agysejtek termel�d�s�t siker�lt el�rni patk�nyokn�l.A patk�nyokn�l az agysejtk�pz�d�s cs�kkentette a szorong�st �s a depresszi�t is, az eredm�nyek pedig arra engednek k�vetkeztetni, hogy a marihu�na vagy annak sz�rmaz�kai j�t tehetnek az agynak. Az eml�s�kn�l folyamatosan termel�dnek az �j idegsejtek az agy hippokampusz nev� r�sz�ben, ami a tanul�ssal, az eml�kezettel, a szorong�ssal �s a depresszi�val k�thet� �ssze. M�s f�gg�s�get okoz� szerekn�l, mint az alkohol, a nikotin �s a kokain bebizony�tott�k, hogy elfojtja ezt a termel�d�st. Xia Zhang, a kanadai Saskatchewan Egyetem neuropszichol�gusa �s koll�g�i elhat�rozt�k, hogy megvizsg�lj�k milyen hat�ssal van egy szintetikus kannabinoid, a HU210 a patk�nyok agy�ra. Azt �szlelt�k, hogy napi k�tszeri magas HU210 d�zis k�r�lbel�l 40 sz�zal�kkal n�veli az idegsejt kialakul�st a hippokampuszban. Egy kor�bbi tanulm�ny szerint az antidepressz�ns fluoxetin szint�n el�seg�ti az �j sejtek k�pz�d�s�t, az eredm�nyek pedig azt mutatt�k, hogy ennek a sejt n�veked�snek tudhat� be egyes gy�gyszerek antidepressz�ns hat�sa. Zhang k�v�ncsi volt vajon ugyanez-e a helyzet a kannabinoidokn�l is, ez�rt letesztelte a patk�nyok magatart�s�nak v�ltoz�sain kereszt�l. Amikor a kannabinoidot kapott patk�nyokat stresszhat�snak tett�k ki, j�val kevesebben mutatkoztak az idegess�g �s a depresszi� jelei, mint a kontroll csoportn�l, melynek tagjai nem kaptak semmif�le kezel�st. Amikor a sejtk�pz�d�st r�ntgensug�rz�s seg�ts�g�vel le�ll�tott�k, a hat�s is elt�nt, ami al�t�masztja azt az elm�letet, hogy az �j sejtek kialakul�s�nak k�sz�nhet�k a viselked�sbeli v�ltoz�sok. Egy m�sik tanulm�nyban, ami a Princeton Egyetem idegtud�sa, Barry Jacobs nev�hez f�z�dik, a marihu�n�ban tal�lhat� term�szetes kannabinoidot, THC-t (D9-tetrahidrokannabinol) adtak egereknek. Jacobs azonban nem �szlelt sejtk�pz�d�st, ak�rmilyen d�zissal k�s�rletezett is. Jacobs szerint elk�pzelhet�, hogy a HU210 �s a THC nem ugyanazt a hat�st fejti ki az agyra �s a sejtek termel�d�s�re. Az is el�fordulhat, hogy a kannabionidok m�sk�nt viselkednek a k�l�nb�z� r�gcs�l� fajok eset�ben, �gy nyitott marad az a k�rd�s is, hogy vajon az embern�l hogyan viselkednek. Persze az is hozz� tartozik a dologhoz, hogy a HU210 k�zel sz�zszor er�sebb a THC-n�l. A szak�rt�k szerint mindenesetre tov�bbi kutat�sok sz�ks�gesek annak tiszt�z�s�ra, hogy a kannabinoidok alkalmazhat�k lesznek-e egy nap az emberi depresszi� kezel�s�re, teh�t nem sz�ks�gszer� azt lesz�rn�nk a fenti tanulm�nyb�l, hogy a marihu�na sz�v�sa gy�gyhat�s� lenne r�nk n�zve, igaz �vezredek �ta haszn�lj�k a gy�gy�t�shoz �s a kikapcsol�d�shoz, de k�nnyen f�gg�s�ghez vezethet.