�jabb k�rnyezetbar�t er�m� a l�that�ron

Bemutattak egy �jabb hull�mer�m�-tervezetet. Feltal�l�ja rem�li, egyszer� konstrukci�ja mind energia, mind k�lts�ghat�konys�gban fel�l fogja m�lni a m�r l�tez� hasonl� technik�kat.A m�rn�k�k sz�mtalan modszerrel pr�b�lt�k m�r az emberis�g szolg�lat�ba �ll�tani a tenger erej�t, azonban igaz�n m�g egyik sem terjedt el. Legt�bbj�k a v�z csatorn�ba terel�s�n �s k�l�nb�z� turbin�kon alapul, �s b�r a protot�pusok igen �g�retesen t�ntek, felnagy�t�suk m�r t�bbnyire igen kem�ny di�nak bizonyult. Egy kis brit c�g, a Trident Energy alap�t�ja, Hugh-Peter Kelly �gy v�li most elj�tt az � ideje, rendszere ugyanis k�pes lehet kik�sz�b�lni az eddigi probl�m�kat, �s v�gre el�rkezhet a gazdas�gilag is �letk�pes hull�menergia kora. Tal�lm�nya egy lebeg� b�ja, mely a hull�mok fel �s lefel� ir�nyul� mozg�s�t akn�zza ki, mint egy elektromos tekercs, ami a m�gnesek ment�n mozogva v�ltakoz� �ramot hoz l�tre. Ez a rendszer nem ig�nyli mindazt a hidraulik�t (mint p�ld�ul a forg� gener�torok), melyeket a t�bbi hull�menergi�t hasznos�tani igyekv� g�pekben tal�lunk. Az egyszer�s�g olcs�s�got is jelent, �s mivel csak fel-le mozg�st v�gez, ez�rt helyig�nye is csek�ly, teh�t viszonylag sokat el lehet bel�l�k helyezni egy kisebb ter�leten is. A kicsiny�tett protot�pus tesztel�se egy tart�lyban J�liusban Kelly m�r tesztelte rendszer�nek egy�t�d r�szre lekicsiny�tett v�ltozat�t. Az eredm�nyekb�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy a v�gleges gener�torok egyenk�nt 100 kilowatt energia termel�s�re lesznek k�pesek. A gener�tort a tenger felsz�n�re kell r�gz�teni, valahogy �gy, mint egy kisebb olajf�r� szigetet, ami ugyan t�bbletmunk�t jelent, viszont egy kipr�b�lt, j�l bev�lt technik�r�l van sz�. Kelly sz�m�t�sai szerint egy m�sf�l n�gyzetkilom�teres ter�letet lefed� hull�mfarm nagyj�b�l 100 megawatt energi�t gener�lna, ami megfelel egy kisebb er�m� teljes�tm�ny�nek. (Az �sszehasonl�t�s kedv��rt: a vil�g legnagyobb sz�ler�m�parkja Texasban van �s 200 megawatt �ramot termel, a paksi atomer�m� pedig 1850 megawattot.) A gener�tor elemei k�zelr�l A mar� s�s v�znek csak a lebeg� elemek lenn�nek kit�ve. Minden elektronika fent, biztos �s sz�raz k�r�lm�nyek k�z�tt a szigeten helyezkedne el. A brit c�g 4 milli� angol fontot tervez befektetni n�gy teljes m�ret� gener�tor kifejleszt�s�be �s elk�sz�t�s�be, amit 2007 v�g�n Sk�cia partjait�l �szakra, az orkney-i Eur�pai Tengeri Energia K�zpont k�s�rleti ter�let�n fognak be�zemelni. A rendszer 0,5-5 m�ter magass�g� hull�mok eset�ben dolgozik a leghat�konyabban, �s egy olyan ide�lis helysz�n, mint Orkney eset�ben a gener�torok �lettartamuk fel�t tudn�k m�k�d�ssel t�lteni. Ez j�val magasabb ar�ny, mint amit a sz�ler�m�vek el�rnek, mivel ezek t�bbs�ge idej�nek 75%-�t nyugalomban t�lti. Mindezek mellett val�sz�n�leg igen sok �vnek kell m�g eltelnie, hogy Eur�pa elektromos h�l�zat�shoz a hull�mer�m�vek is hozz�j�ruljanak, mivel a hull�mok kiakn�z�sa most nagyj�b�l abban a st�diumban van, mint a sz�ler�m�vel voltak 20 �vvel ezel�tt. Vide� a hull�mer�m� m�k�d�s�r�l