Csernobil: atomsivatag helyett vir�gz� vadon

Amikor a csernobili atomreaktor 1986-ban leolvadt, rengeteg ember halt meg, nagyon sokan szenvedtek s�lyos sug�rbetegs�get, �s k�zel 135 ezer lakost evaku�ltak a szovjetek �ltal elidegen�t�si z�n�nak nevezett k�rzetb�l. A robban�s a Hirosim�ra �s Nagaszakira ledobott atombomb�k radioaktivit�s�nak k�tsz�zszoros�ra r�gott, azonban furcsa m�d a k�rny�k n�v�ny �s �llatvil�ga rendk�v�li vir�gz�snak indult. Az ember �ltal elhagyott hely �j, elk�peszt�, id�nk�nt m�r-m�r f�ld�nt�li �korendszer�r�l Mary Mycio, egy szabad�sz� �js�g�r� k�sz�tett r�szletes tanulm�nyt. K�nyve egy olyan ter�letr�l sz�l, ahol t�l magas a sug�rz�si szint az emberi �let fenntart�s�hoz, m�gis alig h�sz �v alatt atomsivatagb�l vir�gz� vadonn� v�lt. A hidegh�bor� �veiben az emberek agy�ban folyamatosan ott motoszk�lt az atomkatasztr�fa lehet�s�ge �s az az apokaliptikus siv�rs�g, ami egy atomrobban�s ut�n maradt, �gy h�t Csernobil katasztr�f�j�r�l nem csoda, hogy a vil�g m�di�i igen zord k�pet festettek. A 10 kilom�teres z�na 1987 febru�rj�ban Csernobil egy borzalmas katasztr�fa szinonim�j�v� v�lt, ami egy rettenetes radioakt�v sivatagot festett az emberek el�. M�g a k�zelben �l�k is �gy besz�ltek a k�rny�kr�l, mint egy fekete lyukr�l, �gy Mycioban is egy legyalult, kihalt, sz�rk�sfekete vil�g k�pe alakult ki els� l�togat�sa el�tt. Csernobil, b�r �sszess�g�ben val�ban tragikus helysz�n, t�bb tekintetben m�gis felemel�, ugyanis a katasztr�fa eredm�nyek�nt megtudhattuk, mi t�rt�nik a k�rnyezettel, ha az ember nincs jelen. T�jk�p ma, h�tt�rben az er�m� Csernobilt a t�rt�nelem legnagyobb term�szeti katasztr�f�jak�nt �rt�kelik vil�gszerte, a z�na ki�r�t�se paradox m�don m�gis a term�szet vir�gz�s�hoz vezetett. A term�szet l�tsz�lag alig �rz�kel valamit a sug�rz�sb�l, mik�zben az emberi tev�kenys�g er�sen lecs�kkent. T�z �vvel a katasztr�fa ut�n Mycio egy nagy, �llatokt�l ny�zsg� vadonra bukkant. Az itt �l� �llatvil�g tagjainak t�bbs�ge ritka �s kor�bban a kihal�s sz�l�re sodr�dott faj. Ak�rcsak az erd�k, a mez�k �s a mocsarak, itt minden radioakt�v �s az is marad az elk�vetkez� 400 000 �vben. Minden �llat izmait �s csontjait �tj�rja a c�zium-137 �s a stroncium-90, m�gis, ami ezek ut�n a legmeglep�bb, hogy nem csup�n l�teznek, de er�teljesen fejl�dnek. Mycio szerint az �j �korendszer az els� p�ld�ja az emberi beavatkoz�s hi�ny�nak. A z�na �l�vil�ga k�pes volt egyens�lyba ker�lni a sug�rz�s ellen�re is, mik�zben a szellemv�rosok �s -falvak m�r csup�n tragikus eml�kei egy technikai hiba puszt�t� hat�sainak. Mycio a t�m�ban �rt k�nyve, a Wormwood Forest majdnem egy id�ben jelent meg a Csernobil F�rum c�m� 600 oldalas jelent�ssel, amit az ENSZ nyolc �gyn�ks�ge k�sz�tett el a Vil�gbankkal �s a belorusz, az orosz �s ukr�n korm�nnyal k�z�sen. A jelent�s szerint �sszesen 4000 ember halt meg az er�m� katasztr�f�j�ban. Ez a sz�m hatalmas k�l�nbs�g az eredeti el�rejelz�sekhez k�pest, ami t�bb sz�zezer �ldozatr�l sz�lt. 2005 k�zep�re kevesebb mint �tvenen haltak meg azok k�z�l, akiket k�zvetlen�l kapcsolatba lehetett hozni az 1986-os esem�nyhez. Az �ldozatok t�bbs�ge a sug�rz�sb�l j�csk�n kap� ment�si munk�latokat v�gz�k k�z�l ker�lt ki. A jelent�s szerint b�r n�gyezerre tehet� azoknak a sz�ma, akik a baleset ut�ni szennyez�d�st�l pajzsmirigy-r�kot kaptak - ez f�k�nt a gyerekekn�l �s a serd�l�kor�akn�l volt gyakori -, a t�l�l�si ar�ny a belorusz hat�s�gok szerint nem kevesebb mint 99 sz�zal�kos volt. A n�gyes reaktor a baleset ut�n Term�szetesen sokan nem �rtenek egyet ezekkel az adatokkal, k�l�n�sen az ukr�nok, akik szerint enyh�n sz�lva k�tesek ezek a sz�mok. Mycio szerint is a k�rnyezeti jelent�s ugyan rendj�n van, az el�re jelzett eg�szs�g�gyi hat�sok azonban t�bb mint vitathat�k. Az �js�g�r� �gy v�lekedik, hogy a Csernobil F�rum a j�v�beli r�kosod�s el�rejelz�s�hez "mind�ssze" 600 000 embert vizsg�lt meg az er�sen szennyez�d�tt egymilli�b�l, figyelmen k�v�l hagyva 400 000-et. �gy a sz�m�t�sok egy�ltal�n nem tekinthet�k pontosnak, �s mik�zben a tanulm�ny szerint nem n�tt a r�kos daganatok sz�ma, siker�lt kider�teni hogy nem is k�sz�lt semmilyen epidemiol�giai felm�r�s ebben a t�m�ban. Ezzel egy�tt Mycio is �gy v�li, hogy Csernobil balsorsa t�bb tekintetben is el lett t�lozva. Az er�m� v�gzete azonban a fentieken t�l t�bb jelenlegi probl�m�t is keresztez, mint p�ld�ul a k�olajsz�rmaz�kokt�l val� f�gg�s�get �s ennek egyik hat�sak�nt a glob�lis felmeleged�st. A robban�s sokakat t�ntor�tott el az atomenergi�t�l a k�olajsz�rmaz�kok ir�ny�ba, ami 1986-ban nem is volt gond, hiszen akkor m�g az Egyes�lt �llamok sem v�vott meg k�t iraki h�bor�t a k�lf�ldi olaj miatti f�gg�s�g ellens�lyoz�s��rt. Ezekb�l a m�sodik, id�nk�nt m�g ma is fell�ngol� konfront�ci�nak a hat�sair�l sem tudunk semmit. Nagyon hasonl� a helyzete a fiatal ukr�n �llamnak is, melynek politikai f�ggetlens�g�re nagy hat�ssal van az orosz olajt�l val� f�gg�s�g. A helyzet rendez�d�s�t mutatja, hogy nemr�g a finnek letett�k az els� Csernobil ut�ni atomreaktor alapk�v�t.