Egys�ges online zenei licenceket akar az EU

Az Eur�pai Bizotts�g a szoftverszabadalmak ut�n az online zenei piacon is egys�ges licencel�st szeretne bevezetni, �m a jelek szerint ezen a t�ren nem �tk�zik jelent�s ellen�ll�sba.A bizotts�g bejelentette, hogy elfogadta a zenei tartalmak online �rt�kes�t�s�vel kapcsolatos kor�bbi javaslatot, amely az egys�ges szab�lyoz�s bevezet�s�r�l sz�lt. Ez t�bbek k�z�tt azt jelenti, hogy v�gre megker�lhetik az egyes tagorsz�gok elt�r� el��r�sait, �s egys�ges, hat�rokon �t�vel� szab�lyokat vezethetnek be, legal�bbis ami a licencel�st illeti. Rem�nyeik szerint �gy felgyors�thatj�k az online zenei szolg�ltat�sok elterjed�s�t, �s egyben kib�v�thetik a piacot. Az Eur�pai Bizotts�g m�r augusztusban megpend�tette az egys�ges szab�lyoz�s bevezet�s�nek gondolat�t. Szerint�k ugyanis a piacot nagyban visszafogta, hogy a nemzeti jogv�d� t�rsas�gok egym�s k�z�tti szerz�d�seikkel fenntartott�k monop�liumaikat. F�leg a nemzeti szervezetek �ltal 2001-ben al��rt Santiago-meg�llapod�st, illetve annak k�vetkezm�nyeit kifog�solt�k, ehhez ugyanis Portug�li�t �s Sv�jcot kiv�ve id�vel minden tagorsz�g illet�kes t�rsas�ga csatlakozott. Itthon az Artisjus 2003-ban el�rel�p�sk�nt �rt�kelte a Santiago-meg�llapod�st, illetve annak m�dos�t�s�t �s sz�mos t�rsas�ggal k�t�ttek ilyen �rtelm� szerz�d�sm�dos�t�st. "Ezek a licencek igencsak megk�nny�tik majd az �jonnan indul� szolg�ltat�sok helyzet�t" - jelentette ki Charlie McCreevy k�ld�tt. Ez legink�bb abban mutatkozik majd meg, hogy az �joncoknak nem kell tucatnyi v�llalattal, el�ad�val �s �rdekv�delmi szervezettel meg�llapodniuk csak az�rt, hogy egy�ltal�n beind�ts�k szolg�ltat�sukat. A k�zlem�ny szerint a bizotts�g h�rom megold�s k�z�l v�laszthatott: a) nem tesznek semmit, b) megpr�b�lj�k hat�konyabb egy�ttm�k�d�sre �szt�n�zni az �rdekelt feleket �s c) egys�ges licencel�s bevezet�s�t javasolj�k EU-szerte. Ez ut�bbit v�lasztott�k, �m ehhez term�szetesen tov�bbi egyeztet�sekre lesz sz�ks�g. A javaslatot vit�ra bocs�jtj�k a licenceket birtokl� v�llalatok �s el�ad�k, illetve a szolg�ltat�sok m�k�dtet�i k�z�tt. A r�szletekr�l �s a v�gleges form�r�l teh�t k�s�bb hat�roznak.