Amerikai informatikai seg�ts�g a mianmari cenz�r�nak

Amerikai c�gek ez�ttal nem csak a k�nai, hanem a mianmari (egykori burmai) korm�nynak is seg�tenek az internetes cenz�ra fenntart�s�ban �s t�k�letes�t�s�ben. A Fortinet nev� amerikai sz�m�t�g�pes biztons�gi c�g szerep�t a mianmari elnyom�sban az OpenNet polg�rjogi szervezet k�pvisel�i szell�ztett�k meg.Az egykori Burma napjainkban a vil�g egyik legdiktatorikusabb orsz�g�nak sz�m�t, mindegy hogy a val�di vil�gr�l vagy az internetesr�l van sz�. Az online cenz�ra fenntart�s�ban - K�n�hoz hasonl�an - legink�bb a nyugat-eur�pai �s az amerikai c�gek jeleskednek. A jelent�s elk�sz�t�s�ben a Toront�i �s a Cambridge-i Egyetem, valamint a Harvard Egyetem Jogi Iskol�j�nak a kutat�i vettek r�szt. A mianmari korm�ny 2000-ben d�nt�tt a vil�gh�l� szab�lyoz�sa mellett. Az akkor elfogadott jogszab�lyok szerint az �llampolg�roknak tilos b�rmilyen politikai megnyilv�nul�s, ezenk�v�l nem szabad kritiz�lni a korm�ny politik�j�t. A t�rv�ny kimondja azt is, hogy tilos b�rmilyen olyan tartalom k�zz�t�tele, terjeszt�se vagy birtokl�sa, ami a mianmari korm�ny vagy az orsz�g �rdekeit s�rti. A f�ggetlen szolg�ltat�k, illetve az ellenz�ki p�rtok �s csoportok port�ljait rendszeresen sz�rik, valamint blokkolj�k az azokhoz val� hozz�f�r�st. Elektronikus leveleket csak a k�t �llami internetszolg�ltat� szerverein kereszt�l lehet k�ldeni, amelyeket rendszeresen �s sz�r�pr�baszer�en ellen�riznek. Amikor az Egyes�lt �llamok korm�nya n�h�ny �vvel ezel�tt enyh�tett a d�lkelet-�zsiai orsz�got s�jt� gazdas�gi szankci�kon, a mianmari vezet�k ezt arra haszn�lt�k fel, hogy a lehet� legjobb biztons�gi technol�gi�kat szerezz�k be az amerikai v�llalatokt�l, akik k�szs�gesen seg�tettek �s seg�tenek mind a mai napig a n�p elnyom�s�ban. A Fortinet �s m�s c�gek t�nyked�se v�g�l azt eredm�nyezte, hogy a mianmari cenz�ra egyre kifinomultabb� v�lt, �s napjainkra m�r az internet minden ter�let�re kiterjed.