Tihany 2005: az internet meg�jul�s�hoz �j tartalmakra van sz�ks�g

Az internetpenetr�ci� magyarorsz�gi n�veked�se dac�ra bizonyos t�rsadalmi csoportok (az id�sek, a kev�ss� iskol�zottak �s a kistelep�l�seken �l�k) tov�bbra is kirekesztettek az online vil�gb�l - der�lt ki az Internet Hungary egyik el�ad�s�b�l.M�g az elm�lt n�gy �vben megk�tszerez�d�tt az internet-haszn�l�k ar�nya, a 14-69 �ves koroszt�lyban 27 sz�zal�kra n�tt, az ut�bbi k�t negyed�vben megtorpant a n�veked�s, a magyarorsz�gi internetpenetr�ci� m�r stagn�lt, jelentette ki Dur�nszkai G�bor, a TNS �gyvezet� igazgat�ja. A szakember a tihanyi Internet Hungary konferenci�n kijelentette, hogy az otthoni penetr�ci� alakul�sa ter�n a kelet-k�z�p-eur�pai r�gi�ban 2003-t�l - komoly h�tr�nyb�l - megindult Magyarorsz�g felz�rk�z�sa, jelenleg a visegr�di orsz�gok �tlag�t�l 5 sz�zal�kkal maradunk el. Az, hogy az otthoni felhaszn�l�k k�r�ben a bet�rcs�z�s (dial-up) internethozz�f�r�sek ar�nya cs�kkent, a sz�less�v�ak� n�tt, j�t tett a szolg�ltat�k bev�tel�nek is, hiszen a havi p�rezer forintos k�lts�g� kapcsolatok helyett a 8-12 ezres hozz�f�r�sek sz�ma gyarapodott. Ez azt jelenti, hogy van olyan kereslet a piacon, ami vev� a t�bbletszolg�ltat�sra. B�r az internetpenetr�ci� ter�n m�r el�rt�nk egy kritikus t�meget, bizonyos t�rsadalmi csoportok tov�bbra is kerekesztettek - fogalmazott az �gyvezet�. �rdekes m�don az elm�lt �t �vben nem cs�kkent a nemek k�z�tti k�l�nbs�g: jelenleg a 15-59 �ves kor� f�rfiak 35 sz�zal�ka sz�m�t a vil�gh�l� gyakori haszn�l�j�nak, szemben a n�kn�l m�rt, kevesebb mint 30 sz�zal�kos ar�nnyal. Nem t�rt�nt �tt�r�s a koroszt�lyi megoszl�s ter�n sem: 2005 harmadik negyed�ben a 15-29 �vesek adt�k a rendszeres internetez�k 48 sz�zal�k�t, szemben az �t �vvel ezel�tti 60 sz�zal�k k�r�li ar�nnyal. A 40, de f�leg a 60 �v feletti koroszt�lyban ugyanakkor az internet jelenleg a t�rsadalomb�l kirekeszt� funkci�t foglalja el. A t�rsadalmat lakhely szerint is tov�bb szegment�lja a net: Budapesten 45 sz�zal�k a heti rendszeress�ggel internetez�k ar�nya, m�g a v�rosokban e szint harmad�val, a falvakban negyed�vel lehet sz�molni. Hasonl� a helyzet a v�gzetts�get tekintve: az egyetemi, f�iskolai diplom�sok k�r�ben 70 sz�zal�kos a penetr�ci�, az �retts�gizettekn�l ennek k�zel fele, m�g a szakmunk�sk�pz�t �s csup�n �ltal�nos iskol�t v�gzettek szinte egy�ltal�n nem tudtak bekapcsol�dni az internet vil�g�ba. Az internet elutas�t�s�nak indokai k�z�tt kb. 40 sz�zal�kkal szerepelnek tartalmi kifog�sok, azaz nem �rdekli, nincs r� sz�ks�ge. Ezen indokok, azaz az �rdektelens�g gyakoris�ga ann�l nagyobb, min�l id�sebb a v�laszad�. Tov�bbi mintegy 25 sz�zal�k sz�m�ra a k�lts�gek jelentik az akad�lyt, azaz ez a k�r vagy a haszn�latot, vagy az �zembe helyez�st dr�g�llja. Mindez azt jelenti, hogy mivel 2004-t�l jelent�sen cs�kkentek az internetez�s k�lts�gei, �s ezt a lakoss�gi is �rz�keli, a penetr�ci� n�vel�s�hez az internet meg�jul�s�ra, �j tartalmakra van sz�ks�g, fogalmazott Dur�nszkai G�bor. A szakember �gy v�li, ez m�r nemcsak szab�lyoz�si, hanem t�rsadalomkutat�si k�rd�s is.