Digit�lis otthonok �s a val�s�g

Az IBC-VG T�vk�zl�s 2005 konferenci�j�nak egyik h�z� t�m�ja term�szetesen a sz�less�v� internet illetve az azon ny�jthat� szolg�ltat�sok fejl�d�se volt. Err�l a leg�tfog�bb el�ad�st T�th P�ter Zolt�n (Siemens Rt.) tartotta, "Hogyan v�ltoztatj�k meg �let�nket a sz�less�v� technol�gi�k?" Az el�ad�s sz�p volt, j� volt, sz�momra csak az volt a v�g�n a k�rd�s, hogy vajon kell-e mindez nek�nk? �s fogj�k-e t�megek haszn�lni az extr�mnek t�n� szolg�ltat�sokat. T�th P�ter Zolt�n egy mott�val kezdte prezent�ci�j�t, ami �gy hangzott: "L�ttam a j�v�t �s m�k�dik". Ugyan bevallotta, hogy a jelent � is �gy l�tja Magyarorsz�gon, hogy nem m�k�dik, hiszen a fogyaszt�i piacon le vagyunk maradva, de rem�nyt l�t abban, hogy hogy az �j technol�gi�k beker�l�s�ben viszont �len j�runk. K�zl�se szerint az alkalmaz�sok piac�n is k�vetni kellene ezt a trendet, ezt viszont elm�letileg a kereslet-k�n�lat vez�reln�. A klasszikus k�n�latot figyelembe v�ve viszont a hang alap� szolg�ltat�sokb�l nem lesz t�bb bev�tel, s�t f�k�nt a vezet�kes piacon zuhanni fog a hangh�v�sok ut�ni profit. Ezt el�sz�r az ADSL-lel p�tolt�k a szolg�ltat�k, most viszont �jabb megold�sokra van sz�ks�g. Az �j ter�let a Siemens szerint az otthoni sz�rakoz�s, az otthon biztons�ga �s az "intelligens otthon" vagyis a smart home. A besz�d teh�t a m�lt�, a legnagyobb n�veked�st az adattov�bb�t�s, az internet mutatja. A k�zelj�v�ben pedig az otthoni sz�rakoz�s lehet ugyanilyen h�z��gazat, ami haz�nkban is sikeres lehet, hiszen nagy TV n�z� nemzet vagyunk (sajnos - a szerk). Az �j eszk�z a Set Top Box lesz minden lak�sban. Ma m�r majdnem mindenhol van k�beltv, egy�b k�beles szolg�ltat�s, 300 ezer k�r�li ADSL el�fizet�, teh�t minden adott az interakt�v t�v�z�shez. Az ADSL eset�ben a net szolg�ltat�s felett �rkez� IP jelfolyam mehet tv szolg�ltat�sk�nt). Az IPTV el�nye, hogy sz�mos ig�nyt kiel�g�t �s sz�mos szolg�ltat�s integr�l a set top boxon kereszt�l. Els�sorban olyan, mint egy elektronikus programf�zet �s egy szem�lyi vide�felvev�: b�ng�szhet�nk a m�sorok k�z�tt, a merevlemezes meghajt� seg�ts�g�vel r�gz�thet�ek az ad�sok, �s Video-On-Demand haszn�lat�val a szolg�ltat� b�rmelyik filmj�t b�rmikor kiv�laszhatjuk megtekint�sre. Lehet�s�g van az elmulasztott m�sorok megn�z�s�re is, b�r ez a TV csatorn�kon is m�lik, hogy lehets�ges lesz-e. A k�sz�l�kek t�bbs�ge k�pes lesz arra is, hogy a filmet k�s�bb kezdj�k el n�zni, azaz a rekl�mok kiker�lnek bel�le. Ez �jabb agg�lyokat vet fel, hiszen a csatorn�k ebb�l �lnek, de �jabb rekl�meszk�z�kkel (pl.: PIP) meg fogj�k tudni oldani ezt a probl�m�t is. A TV-z�s mellett a set top boxok alkalmasak lesznek online j�t�kra is, �s term�szetesen internetezni is lehet majd a TV-n. Ez f�k�nt a teletextet v�ltja fel, de a rendszer SMS, MMS k�ld�sre, vide�telef�ni�ra is alkalmas lesz. Ezt a sok sz�p szolg�ltat�st keresztelt�k Triple-Play-nek, ami a telefon, tv �s internet integr�lt h�rmas�ra utal egy szolg�ltat�n bel�l. Igen �rdekes helyzet lesz, amikor a UPC �s a T-Com mellett besz�ll a triple play versenybe a Vodafone �s a Pannon GSM is, hiszen a bev�sett szab�lyok elt�rl�dnek. A Vodafone nem mobilszolg�ltat� lesz els�sorban, mert otthoni telefont, sz�less�v� internetet, illetve val�sz�n�leg t�v�ad�st is szolg�ltatni fog. K�rd�s, hogy lesz-e vev� ebben az �d�z versenyben, meg�ri-e a k�lts�ges beruh�z�s? T�th P�ter Zolt�n itt egy Nyugat-Eur�p�ra vonatkoz� progn�zist ismertetett, ami 2004-2008 k�z�tt 60%-os n�veked�st j�sol a digit�lis telev�zi� piac�nak, f�k�nt a j�t�k, a PayTV �s a Video-On-Demand ter�let�n. N�metorsz�gban tartottak egy ig�nyfelm�r�st, amelyb�l kider�lt, hogy a n�metek �tlagosan 70 eur�t k�ltenek az otthoni sz�rakoz�sra (tv, internet�stb) �s tov�bbi 31-et lenn�nek m�g hajland�ak elk�lteni. A legt�bben r�ad�sul a triple-play aj�nlatb�l a teljes csomagot venn�k ig�nybe ahelyett, hogy v�logatn�nak az �ket t�nyleg �rdekl� szolg�ltat�sok k�z�l. Magyarorsz�gon a helyzet szok�s szerint kicsit m�s. Egyr�szt jelenleg csak a k�belszolg�ltat�k k�pesek val�di triple playt ny�jtani. A triple play felhaszn�l�k sz�ma jelenleg k�r�lbel�l 20-25 ezer k�z� tehet� (effekt�ve azok, akiknek van UPC telefonjuk, mert nekik van net �s tv is t�bbnyire). Azok a triple play felhaszn�l�k pedig akik k�l�nb�z� szolg�ltat�kt�l veszik a h�rom szolg�ltat�st k�r�lbel�l 400 000-en vannak. N�lunk a fent eml�tett 70 eur� helyett egy ARPU (�tlagos bev�tel per egys�g) �rt�k 20 000 Ft az internet, telefon, tv eset�ben. A 300 000 ADSL felhaszn�l� eddig f�k�nt mag��rt az internet�rt vette ig�nybe a szolg�ltat�st, a j�v�ben �jonnan bel�p�k viszont m�r a sz�rakoz�si ig�ny kiel�g�t�se miatt csatlakoznak majd, amit a 2006-t�l indul� val�di triple play szolg�ltat�sok seg�tenek majd. Ma m�g az internetel�r�s v�g�n csak egy PC van a dolgoz�- vagy a h�l�szob�ban, amit milli� funkci�val tudunk ell�tni. A k�zelj�v�ben viszont megjelenik az IPTV, azaz a sz�less�v bemegy a nappaliba is. Viszont a k�t v�ltozat nem �ti egym�st. A s�vsz�less�g ig�ny n�veked�s�nek tov�bb kell folytat�dnia, hiszen egy �lvezhet� min�s�g� film k�r�lbel�l 2 Mbit s�vsz�less�get ig�nyel, k�s�bb a HDTV m�g t�bbet, r�ad�sul egy �tlagos csal�dban a k�t gyerek is m�st n�zne, a sz�l�k meg f�leg, �s lehet, hogy valaki m�g a netet is haszn�ln� k�zben. A v�ltoz�s viszont a szolg�ltat�s t�pus�ban is megjelenik. Eddig bitfolyam szolg�ltat�st ny�jtottak az internet szolg�ltat�k, teh�t az �rban a s�vsz�less�g �s az adatforgalom sz�m�tott. �gy t�nik ett�l egyre jobban elfordulnak majd �s az alkalmaz�s szolg�ltat�s nyer majd egyre nagyobb teret, teh�t nem az sz�m�t mennyit t�lt le, hanem az hogy az �gyf�l milyen alkalmaz�st vesz ig�nybe. A h�z�er� a foci �s a hollywoodi filmek lesznek, versenyre kelve a mozival �s a DVD-vel. A sz�less�v� szolg�ltat�sok k�zelj�v�je mellett m�r l�tszik a t�volabbi 5-10 �vvel k�s�bbi k�p, m�gpedig a Smart Home k�p�ben. Ugyan kev�s referencia van m�g, az ipar�g tov�bbra is gondolkodik, folyik a szabv�nyos�t�s. Mindenki arra gondol a smart home hallat�n, mint amit a Jetsons csal�dban l�tott. Humanoid robotot, aki megcsin�l mindent, stb. Azt a v�zi�t, hogy leviszi helyett�nk a "h�z" a szemetet, felejts�k el. N�h�ny ter�leten viszont biztosan val�s�gg� v�lik: Otthoni sz�rakoz�s, TV, mozi. VoIP telef�nia alkalmaz�sok, vide�telefon, szenzoros funkci�k (biztons�gtechnika, f�ny-�rny�kol�s technika, ajt�-ablak vez�rl�s, h�ztart�si g�pek h�l�zatban), illetve az iEg�szs�g�gy: tests�ly m�r�s, EKG, v�rnyom�s, t�voli diagn�zis. Jelenleg mindenhol az ig�nyfelm�r�s folyik ezekkel a szolg�ltat�sokkal kapcsolatban. Az m�r kider�lt, hogy a legjobb motiv�l� t�nyez� az energiatakar�koss�g, a komfort �rzet n�vel�se �s a presztizs lesz a kezdeti, bevezet� szakaszban. Nyugat-Eur�p�ban a legfontosabb szempontok a biztons�g n�vel�se, a komfort �rzet �s az �let megk�nny�t�se. A biztons�g teh�t els� helyen van, �gy f�l�, hogy az emberek nem lesznek el�g b�trak a h�zukat online rendszerekkel �sszekapcsolni, hiszen amikor egy foly�sz�mla felt�r�se sem jelent gondot, akkor egy ipv4(+NAT) vagy ipv6 h�l�zaton tov�bb�tott titkos�tott jelfolyam m�g ink�bb nem jelent gondot a hackereknek, f�leg ha PIN k�dk�nt valamelyik j�k�pess�g� �jgazdag 8 darab egyest ad meg. A Siemens szerint viszont tiszt�ban vannak ezzel a hibalehet�s�ggel �s m�r a szabv�nyos�t�s sor�n odafigyelnek arra, hogy ezeket a lehet�s�geket lesz�k�ts�k. Elm�letileg egy ip feletti z�rt alag�t j�n l�tre a user �s az eszk�z k�z�tt, amibe a bonyolult dinamikus kulcs ismerete n�lk�l nem lehet behatolni. Elm�letileg.