Haz�nk is k�pviseltette mag�t az Ig Nobelen

Id�n 10 Ig ker�lt kioszt�sra, a d�jazottak k�z�tt tal�lni ausztr�l, brit, kanadai, finn, francia, n�met, jap�n, �j-z�landi, nig�riai �s persze amerikai tud�sokat, de ami sz�munkra a legfontosabb id�n magyar d�jazott is akadt, m�ghozz� egy nagyd�jas t�m�ban. Mesters�ges kutya here, a "Csillagok H�bor�j�t" n�z� s�sk�k �s egy menek�l� �breszt� �ra. A felsorol�s csup�n n�mi �zel�t� a cs�t�rt�k�n kiosztott 15. Ig Nobel d�jnyertes alkot�sai k�z�l. Id�n n�gy val�di Nobel-d�jas osztotta ki a d�jakat a Harvard Egyetemen, melyek cs�cspontj�t ez�ttal a folyad�k dinamikai d�jjal jutalmazott "A pingvinek sz�kel�sekor l�trej�v� nyom�sok" c�m� tanulm�ny jelentette. Ez a madarak �r�t�si szok�sait vette g�rcs� al�. A Marc Abrahams �ltal 1991-ben alap�tott Ig Nobeleket minden �vben oda adom�nyozz�k azoknak a tudom�nyos "v�vm�nyoknak", melyeket nem lehet vagy nem szabad megism�telni, megnevettetve, ugyanakkor el is gondolkoztatva vil�gunkat. Id�n 10 Ig ker�lt kioszt�sra, a d�jazottak k�z�tt tal�lni ausztr�l, brit, kanadai, finn, francia, n�met, jap�n, �j-z�landi, nig�riai �s persze amerikai tud�sokat, de ami sz�munkra a legfontosabb id�n magyar d�jazott is akadt, m�ghozz� a nagyd�jas pingvin t�m�ban. A d�jak kioszt�s�ra az egyetem 1200 f� befogad�s�ra alkalmas Sanders term�ben ker�lt sor, a d�jazottak szigor�an egy percben mondhatt�k el k�sz�n� besz�deiket, amit egy nyolc �ves cerem�nia mester tartatott be az�ltal, hogy a kritikus id� t�ll�p�se eset�n felt�nt a pulpituson �s azt �v�lt�tte: "Hagyj�k abba, unalmas!". De t�rj�nk vissza r�gt�n a magyar �rdekelts�g� pingvinnyom�s tanulm�nyhoz, amit Victor Benno Meyer-Rochow, a Br�mai Nemzetk�zi Egyetem �s G�l J�zsef, az ELTE munkat�rsa kapott. �k a fizika alapelveivel kisz�m�tott�k a pingvinekben uralkod� nyom�st, melyr�l r�szletes �rtekez�st is k�sz�tettek a Polar Biology 2003. �vi 27. sz�m�ban. Az orvosi d�jat a Missouri �llambeli Gregg Miller zsebelte be a Neuticles nev� tal�lm�ny��rt, ami nem m�s, mint egy heregoly� implant�tum kuty�k sz�m�ra. Ezeket h�rom k�l�nb�z� m�retben �s kem�nys�gben aj�nlja a szerencs�tlen�l j�rt ebeknek. A b�ked�jat a brit Newcastle Egyetem k�t kutat�ja �rdemelte ki, akik a s�sk�k agysejtjeinek tev�kenys�g�t k�vett�k nyomon, mik�zben a rovaroknak a Star Wars legizgalmasabb jeleneteit vet�tett�k. Igen n�pes �s nemzetk�zi kutat�csoport dolgozott meg a biol�giai d�j�rt, igaz nem kis munka lehetett 131 k�l�nb�z�, stressznek kitett b�kafaj szag�t katalogiz�lni. Az Ig az �vek sor�n olyan n�pszer�v� v�lt, hogy a gy�ztesen a tengerent�lr�l is sz�vesen elj�nnek, term�szetesen saj�t k�lts�gen, hogy szem�lyesen vehess�k �t az elismer�st. Ilyen volt a fizikai Ig-t elnyer� ausztr�l John Maidstone, aki m�g 1927-ben fogott bele d�jnyertes k�s�rlet�be, melyben egy megdermedt fekete k�tr�nyg�mb cs�p�g�tt �t egy t�lcs�ren, �gy, hogy egy csepp kilenc�vente jutott �t rajta. Maidstone kutat�t�rsa, Thomas Parnell sajnos nem lehetett ott az esem�nyen, � ugyanis nem sokkal a m�sodik csepp ut�n elhunyt. A j� nev� MIT is k�pviseltette mag�t egy olyan �breszt��r�val ami "elfut �s elb�jik" miel�tt tulajdonosa kikapcsolhatn�. Feltal�l�ja, Gauri Nanda a gazdas�gi Ig-t kapta furcsa szerkezet��rt, azzal az indokl�ssal, hogy tutira kiveri az �lmot az emberek szem�b�l, �gy elm�letileg sz�mos tev�keny �r�t adva a munkanapokhoz. Az irodalmi d�jat a sokak �ltal ismert, �gynevezett "nig�riai levelek" ismeretlen szerz�i kapt�k, m�g �lelmez�si t�ren egy jap�n �r, dr. Nakamats Josiro kapott elismer�st, aki 34 �ven �t minden �tkez�s�t lefot�zta �s kielemezte. A cerem�nia a hagyom�nyok szerint pap�rrep�l� dob�l�ssal �rt v�get, amit mindeddig, imm�r t�z �ve Roy Glauber sepregetett �ssze h�s�gesen, id�n azonban nem lehetett ott az �nneps�gen, mivel megnyerte a 2005. �vi fizikai Nobel-d�jat.