Spanyoln�th�val a mad�rinfluenza ellen

�jj��lesztett�k az I. Vil�gh�bor� ut�n t�bb t�zmilli� embert elpuszt�t� v�rust egy magas biztons�gi szint� amerikai laborat�riumban, hogy seg�ts�g�vel felvehess�k a harcot a mad�rinfluenza egyre n�vekv� fenyeget�s�vel. Meglep� m�don az 1918-19-ben tombol� H1N1 v�rus, k�zismertebb nev�n a spanyoln�tha maga is egy mad�rinfluenza t�rzs volt, ami �tterjedt az emberekre - �ll�tj�k az el�zetes elemz�sek alapj�n a tud�sok. A spanyoln�tha nem kevesebb, mint 50 milli� ember hal�l�t okozta, ezzel kiv�vta mag�nak a 20. sz�zad legnagyobb j�rv�nya c�met. A t�ssz�g�ssel �s enyhe l�zzal kezd�d� betegs�g a t�d�t vette c�lba �s p�r nap alatt elvitte a megfert�z�d�tt p�cienseket, akiknek t�nkre tett t�deje gyakran tel�t�d�tt v�rrel. A kutat�k egy, a betegs�gben elhunyt �s Alaszka fagyott altalaj�ban konzerv�l�dott n� t�d�sz�vetein vizsg�lt�k meg mi�rt lehetett az 1918-as v�rus ennyire vesz�lyes. A ritka mint�k genetikai maradv�nyainak ingerl�s�vel a csapat pontosan rekonstru�lta a v�rus nyolc g�nj�nek k�djait. Ezut�n a g�nszekvenci�kat bakt�riumokba �ltett�k, majd sejtvonalakba juttattatt�k, �gy t�bbsz�r�zve a v�rus �sszes protein-k�dol� r�sz�t. A t�bb mint nyolcvan �vvel ezel�tt elt�nt k�rokoz� augusztusban �ledt �jj� az Egyes�lt �llamok J�rv�ny�gyi K�zpontj�nak (CDC) egyik magas biztons�gi szint� laborat�rium�ban, ahol a v�rust egereken, csirke embri�kon �s emberi t�d�sz�veten tesztelt�k. Hogy felm�rj�k vesz�lyess�g�t, az �jraalkotott v�rus egyes g�njeit m�s influenza v�rusok g�njeivel helyettes�tett�k. Az egerekn�l ugyanazt a hat�st �rte el, mint az emberekn�l a h�bor� ut�n, rendk�v�l gyorsan terjedt �s puszt�totta el �ldozatait. A s�lyos k�rosod�s�rt az elemz�sek szerint egy haemagglutinin-k�dol� g�n a felel�s, ez teszi lehet�v� a v�rusnak, hogy �sszekapcsol�djon a t�d� sejtjeivel. Nagy szerepet j�tszik tov�bbi h�rom g�n is, melyek polimer�z enzimeket k�dolva a v�rus alapvet� szaporod�si mechanizmus�t alkotj�k meg. A felfedez�sek az�rt �rdekesek, mert seg�ts�g�kkel jobban behat�rolhat�k a v�rus azon pontjai melyek ellen a gy�gyszereknek �s olt�anyagoknak fel kell venni�k a harcot. Dr. Jeffrey Taubenberger, az amerikai Fegyveres Er�k K�rtani Int�zet�nek munkat�rsa �gy v�lekedett, hogy az 1918-as v�rus szint�n egy mad�rinfluenza t�rzs volt, csup�n az aminosavaik sz�m�ban tapasztalhat� n�mi elt�r�s, viszont h�rom olyan r�szlet is van az 1918-as v�rus genetikai k�dj�ban, melyek mut�l�dtak, �s felt�n� hasonl�s�got mutatnak az eddig csak madarakban megtal�lt influenza v�rus k�djaival. Ha ez igaz, akkor tov�bb fokoz�dik a H5N1 v�rus k�r�l kialakult p�nik, ami eddig csup�n 60 ember hal�l�t okozta, a szak�rt�k jelent�s r�sze szerint azonban megism�tl�dhet a m�lt sz�zadi puszt�t�s, k�l�n�sen, ha egy emberi influenza t�rzzsel egyes�l. A v�rus nem k�nnyen terjed �t a madarakr�l az emberre, vagy emberr�l emberre. A f� agg�ly, hogy a v�rus mut�l�dhat, olyan g�neket szerez, ami fert�z�bb� �s gyorsabban terjed�v� teszi. Id�k�zben t�bben aggodalmukat fejezt�k ki amiatt, hogy a CDC csup�n a m�sodik biztons�gi szinten kezeli az 1918-as v�rust. Ezen a szinten a kutat�k l�gz�sisakokat viselnek, azonban "�rruh�juk" nem teljesen szigetelt. A legmagasabb szinten olyan k�rokoz�kat tartanak, melyek ellen nincs semmilyen ellenszer, mik�zben az �jj� �lesztett v�rus ellen sincs jelenleg semmilyen tesztelt gy�gyszer.