Sz�less�vra hangolva, versenyben a vezet�kes �s a mobil

Az IBC-VG T�vk�zl�s 2005 konferenci�n a vezet�kes szolg�ltat�k �s a mobil szolg�ltat�k is kifejtett�k ut�pi�jukat azzal kapcsolatban, hogy mit v�rnak a j�v�t�l. �rdekes trend, hogy mindenki a vertik�lis b�v�t�sben gondolkodik, min�l t�bbf�le szolg�ltat�s ny�jt�s�ban lehet�s�g szerint c�gen bel�l. Erre a legnagyobb es�lye persze a Magyar Telekomnak van, aki m�ris beolvasztotta a mobil �zlet�gat �s nyilv�nval�an az internet �s a tartalomszolg�ltat�sban sem lesznek sz�m�ra akad�lyok. A Pannon GSM viszont a 3G-ben l�tja az el�rel�p�st, k�rd�s, hogy meg�ri-e? A Magyar Telekom k�pviselet�ben Ol�h Mikl�s tartott egy prezent�ci�t, melynek elej�n lesz�gezte, hogy mind a vezet�kes, mind a mobil piacon cs�kkenni fog a hangszolg�ltat�sok ar�nya. A bev�telek megtart�s�ra k�t �j ter�let k�n�lkozik, m�gpedig a 3G �s az internet. Az internetet hat�kony inform�ci� szerz�si lehet�s�gk�nt aposztrof�lta, ami kiss� ellent�tes a Siemens j�v�k�p�vel, de �k is �rzik, hogy v�ltoz�s k�vetkezik. A bet�rcs�z�s �s az ISDN internet ut�n a DSL olyan ugr�st hozott, ami miatt lassan kifogynak a tartal�kok. Nincs olyan tartalom jelenleg, amihez ekkora s�vsz�less�g lenne indokolt. A t�rt�nelmi visszatekint�s sor�n elmondta, hogy 1996-ban vezett�k be a bet�rcs�z�s internetet haz�nkban, amivel a korai elfogad�kat c�lozt�k meg, majd az internetez�k sz�m�t ezen a technol�gi�n igyekeztek maximaliz�lni. 2002-ben bevezett�k a DSL szolg�ltat�st �tal�nyd�jas sz�ml�z�ssal, ami meg is maradt napjainkig, csup�n nemr�g r�gz�tett�k szerz�d�sben is a 150 GB-os korl�tot. P�r �ve m�g csak a komoly felhaszn�l�k t�rtek �t sz�less�vra, de 2004-t�l siker�lt t�megszer�v� tenni azt. Annyira j�l siker�lt az elterjeszt�s, hogy 2006-t�l �jra kell poz�cion�lni a DSL szolg�ltat�st �s �k is bevezetik a let�lt�si korl�tot "fair use policy" szintj�n. Ol�h Mikl�s k�zl�se szerint a felhaszn�l�knak csak nagyon kis sz�zal�ka haszn�lja extr�m m�don a sz�less�vot, amir�l szerint�k nyilv�nval�, hogy leg�lis m�don nem lehet el�rni ekkora adatforgalmat. Persze azt is figyelembe kell venni, hogy ha valaki internetes TV �s r�di� ad�sokat n�z/hallgat �s a hobbija a filmel�zetesek �s j�t�kdem�k t�lt�get�se, akkor manaps�g a CD-nyi m�ret� bemutat�k kor�ban igenis meg lehet k�zel�teni. A DSL tov�bbi elterjeszt�s�nek m�sik korl�tja az �r, ami jelenleg 5490 Ft k�r�l mozog �tlagban. Ez a Magyar Telekom szerint k�lts�g�rnak tekinthet�, azaz nagyon vesz�lyes ter�let lenne az 5000 Ft alatti �ron �rt�kes�tett DSL, f�leg, hogy nem biztos, hogy annyira sok �j felhaszn�l�t vonzana. Lehet, hogy ugyanaz t�rt�nne, mint a Chello eset�ben, hogy a sok Chello Classic el�fizet� �tavanzs�lt Light csomagra (�ra szint�n 5490 Ft). A szolg�ltat�sfejleszt�s szempontj�b�l fontos szempont az, hogy az emberek mire haszn�lj�k val�j�ban a sz�less�vot. A sor �rdekes, mert m�g mindig els� helyen van az email, m�sodik az inform�ci� keres�s, harmadik a munk�val, tanul�ssal kapcsolatos tev�kenys�g, negyedik a h�rek olvas�sa �s csak �t�dik a let�lt�s. El�bbiekhez pedig nem kell t�lzottan sz�les s�v. A j�v�ben viszont �jra kell gondolni a csomagot, f�leg, hogy a triple play helyett a Magyar Telekom a quadro play modellt val�s�tja meg. A "triple play" azt jelenti, hogy a telef�nia, az internet �s a telev�zi�z�s egy k�z�s infrastrukt�r�n �ll rendelkez�sre a vezet�kes h�l�zatban., de a c�g ezek mell� berakja a mobiltelefont (mobil internettel egy�tt) is. A fix vonalas DSL internet kapcsolatok �tlagos sebess�ge ma 2 Mbit, viszont a MT is l�tja, hogy ez a digit�lis t�v�z�shez �deskev�s. Egy vide� adatfolyamhoz �k 2-3Mbit s�vsz�less�get gondolnak �s csal�donk�nt k�t TV k�sz�l�kkel sz�molnak. Ez ugye minimum 6 Mbit, de a v�gs� c�l szerint�k a 25-30 Mbites vonal, ami a fogyaszt�i K�na�n lenne. Ezzel egy�tt a megszokott monopolisztikus magatart�s is beindul, hiszen a kapcsolatszolg�ltat� �nmaga kezd tartalomfejleszt�sbe, beel�zve ezzel a piaci versenyt ezen a ter�leten is. Ekkor k�nytelen voltam feltenni azt a k�rd�st, hogy hogyan gondolja a Magyar Telekom, hogy n�veli a s�vsz�less�get, tartalomszolg�ltat�st fejleszt, IPTV-t tervez, ha k�zben az internet szolg�ltat�ja felmond azoknak az �gyfeleknek, akik "sokat" t�ltenek? Nyilv�n kit�r� v�laszra sz�m�t mindenki erre a k�rd�sre, ezt meg is kaptuk. Ol�h Mikl�s k�t nyel�s �s s�haj ut�n elmondta, hogy teljesen m�s modell lesz a sz�ml�z�sban is, a fogyaszt� nem fogja �rezni, hogy mennyi az adott szolg�ltat�sn�l az adat d�ja �s mennyi a tartalom�. P�ld�ja szerint mondjuk fizet egy film�rt 500Ft-ot, amiben benne van minden. Nem lesznek adatforgalom szerinti csomagok, hanem ink�bb �tt�rnek a szolg�ltat�s alap� modellekre. Annak oka, hogy jelenleg felmondanak a sokat t�lt� �gyfeleknek, hogy irre�lisan sokba ker�lnek az internetszolg�ltat�nak. Ez �gy t�rt�nhet, hogy a T-Online anyac�g�t�l s�vos d�jaz�s� csomagot vesz, mivel a felhaszn�l�k 99%-a n�h�ny gig�t t�lt csup�n, ez t�bbsz�r�sen is meg�ri. viszont a fennmarad� 1% massz�v let�lt�, rajtuk pedig vesztes�get k�nyvelnek el. Azt viszont az el�ad� k�nytelen volt bevallani, hogy rosszul kommunik�lt�k le ezt a felmond�st. A j�v�vel kapcsolatban sajnos a prezent�ci� �s a v�laszok alapj�n egy�rtelm�en az a v�lem�nyem alakult ki, hogy az ex-Mat�v monop�lium tov�bbra is tartja majd a frontot a telekommunik�ci�ban, �s az �j piacokon is els�k�nt indul majd. F�l�, hogy a fent eml�tett komplex d�jaz�s azt is jelenti, hogy f�k�nt a szolg�ltat� saj�t tartalmai k�z�l kell majd v�logatnia a felhaszn�l�knak, mert az nem sz�m�t majd bele az adatforgalomba. Valahogy �gy k�pzelem el, mint a Vodafone live!: A szolg�ltat� �sszegerebly�zi nekem a tartalmat, ami�rt ha k�l�n fizetek, megkapom. Szatm�ri G�za, a GTS-Datanet �gyvezet� igazgat�ja szint�n el�g bor�san l�tta a helyzetet �s kicsit s�rt�d�tt kisfi� m�dj�ra k�rhoztatta a monopol Telekomot. V�lem�nye szerint a "Mat�v" k�nozza a Datanetet �s a t�bbi kis szerepl�t. A h�l�zat el�v�laszt�s elm�letileg m�k�dik, gyakorlatilag nem, mert csak nagy forgalm� helyen �ri meg csin�lni, hiszen be kell telep�lnie az alternat�v szolg�ltat�nak abba a k�rzetbe, ahol szolg�ltatni szeretne. M�sr�szt szolg�ltat�smin�s�gben sem kapj�k a kicsik azt, ami elv�rhat� lenne. Ennek ok�n a k�z�s Tele2, Pantel, Datanet beadv�ny k�sz�l a Nemzeti H�rk�zl�si Hat�s�g fel�, ahol m�r eddig is t�madt�k a Tkomot. K�zl�se szerint az viszont nem igaz�n t�r�dik ezzel, �s a fellebez�sek �vekkel kitolhatj�k az �gyek rendez�s�t, ami a k�l�n�sen gyorsan v�ltozt� telekommunik�ci�s piacon lehetetlen helyzeteket teremt. R�ad�sul ha v�g�l is joger�re emelkedik valamely d�nt�s, akkor is ott az opci� hogy nem tartj�k azokat be, ami miatt �jabb pereket kell ind�tani. A liberaliz�ci� maximum a sz�mhordoz�s miatt nevezhet� el�ny�snek. A vezet�kes vonalak 2% lett "elhordozva", ami 82 582 vonalat jelent a k�zel 3,5 milli�b�l. Szatm�ri elmondta, hogy minden �gyf�l (szinte kiz�r�lag nagyv�llalati �gyfelekkel foglalkoznak) els� k�rd�se, hogy van-e sz�mhordoz�s, de a szerz�d�sk�t�skor m�r ink�bb k�ri az �j sz�mot, ami megegyezhet mondjuk a mobilsz�m�nak v�g�vel, vagy egy�b extr�t adhat. Vicc viszont, hogy a helyi hurok �tenged�s mint olyan sem �ri meg a kis szolg�ltat�nak, hiszen a nagykereskedelmi �r rendszerint magasabb, mint a Telekomos kisker �r. Ezek miatt is a GTS-Datanet ink�bb koncentr�l a VoIP h�l�zatokra, hiszen itt nem nagyon tud bel�j�k r�gni a nagytestv�r. R�ad�sul Szatm�ri szerint a vezet�kes �s az internet lufi kidurrant �s hamarosan a mobil lufi is �gy j�r, mint minden hirtelen felkapott IT �gazat. Ez�rt gyorsan tov�bb kell sz�kellni, amire egy kis szolg�ltat�nak nagyobb es�lye van, mint egy mamutc�gnek. Szatm�ri el�rult egy titkot is, m�gpedig a nemzetk�zi h�v�sokkal kapcsolatban. V�geztek p�r m�r�st �s kider�lt, hogy a legt�bb szolg�ltat�n�l teljesen mindegy, hogy +0, vagy 000 el�h�v�val, vagy norm�l m�don h�vjuk a k�lf�ldi sz�mokat, mindkett� m�r VoIP h�l�zaton tov�bb�t�dik, csak nem mindegy mennyi�rt. A sz�less�v �s a telekommunik�ci�s szolg�ltat�sok j�v�j�vel kapcsolatban a harmadik �rdemleges el�ad� Csilling L�szl�, a Pannon GSM k�pvisel�je volt. Prezent�ci�j�t egyb�l a h�sba v�g� t�m�kkal kezdte, m�gpedig az UMTS h�l�zatok ki�p�t�s�nek k�lts�geivel. Maga az UMTS licenc a mobilc�gnek 19 milli�rd forintj�ba ker�lt, erre j�n m�g r� a licencben meghat�rozott lefedetts�get biztos�t� h�l�zat ki�p�t�se, ami tov�bbi k�r�lbel�l 40-80 milli�rd forint. V�g�l pedig el kell l�tni k�sz�l�kkel a felhaszn�l�kat, ami figyelembe v�ve a 80 - 140 ezer forintos k�sz�l�k�rat �s a 20-50 ezer forintos akci�s �rat, darabonk�nt 100 ezer forint vesztes�g. Teh�t csak a Pannon GSM-nek szumma 100 milli�rdos t�tel a 3G bevezet�se, mely �sszeg k�r�lbel�l 3 milli� el�fizet�n�l lenne rent�bilis. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden el�fizet�t �t kellene k�ldeni 3G-re, ugyanis ennyi pannonos van most �sszesen. Az �j gener�ci�s szolg�ltat�sok viszont magukban hordozz�k a plusz bev�telek lehet�s�g�t. M�g nem l�tszik pontosan, hogy mi lesz ingyen �s mi lesz fizet�s, ugyanis jelenleg a nyers internet el�fizet�sekre van ig�ny, a sz�less�v� szolg�ltat�sokra egyel�re nincs. Az biztos, hogy a 3G el�fizet�s dr�g�bb lesz, mint a norm�l, teh�t hossz� �vek ut�n �jra felfel� mehetnek a tarif�k, viszont nem nagys�grendekkel, mert azt m�r nem enn�k meg az el�fizet�k. V�rhat�an els�sorban a k�sz�l�kcsere lesz a migr�ci� legnagyobb motiv�ci�ja �s a k�s�bbiekben sz�p lassan hozz�szoknak az �j lehet�s�ghez az emberek. Tarifacsomagok szempontj�b�l nem v�rhat� v�ltoz�s, ugyanazok a modellek lesznek, mint most kieg�sz�lve a 3G szolg�ltat�s d�j�val, ami maximum n�h�ny ezer forintra r�g majd. A l�nyeg viszont hogy a szolg�ltat�nak mindegy, hogy hogyan tov�bb�tja az adatot, mert ak�r GPRS, ak�r EDGE, ak�r UMTS, ugyanannyiba ker�l. A k�l�nbs�g ink�bb a mennyis�gben rejlik, ami felveti azt a k�rd�st is, hogy milyen h�l�zat lesz majd a 3G m�g�tt. Nyilv�nval�, hogy 1 milli� el�fizet� t�lt�get�seit, videotelefon�l�s�t nem tudja a r�di�frekvenci�s h�l�zat kiszolg�lni. Csilling ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez �gy igaz �s m�r most egyre t�bb vezet�kes, f�leg optikai gerinch�l�zatot �p�tenek ki orsz�gszerte, illetve aut�p�ly�k mellett. Ahol koncentr�ltabb felhaszn�l�s v�rhat�, ott pedig er�sebb jelszint� r�di�s eszk�z�ket telep�tenek. Az igazi kih�v�s, hogy megbecs�lj�k vajon cell�nk�nt h�ny 3G csatorn�t kell nyitniuk. Egy felhaszn�l�ra nem nagyon �ri meg �p�teni, a forgalmas helyeken viszont k�ts�ges, hogy ki tudj�k-e majd marad�ktalanul szolg�lni az �gyfeleket.