Az elmlt egy vben igencsak megntt a kzel-keleti orszg szoftvercgeinek zsija. Ez leginkbb abban mutatkozik meg, hogy a klfldi vllalatok egyre tbbet vsrolnak fel kzlk.
Az
Izraeli Gyrtk Szvetsge (Manufacturers Association, MA) vasrnap kzztett jelentse leszgezi, hogy az elmlt egy vben nem kevesebb, mint tizent szoftvercget vsroltak fel. Ez mintegy 500 milli dollros kiadst jelentett, ami jelzi a klfldi vllalatok rdekldsnek mrett. Az ekkor vgrehajtott tranzakcik kzl a
Tecnomatix Technologies felvsrlsa bizonyult a legnagyobb befektetsnek, amelyet 228 millirt vett meg az amerikai
UGS.
Sajt kimutatsaik szerint a klfldi vllalatok az elmlt egy vtizedben 30 klnbz izraeli szoftvercget vsroltak fel, m tovbbi ezer nemrg indult vllalkozs tevkenykedik ezen a terleten. Bven van teht mibl vlogatni, s a jelek szerint ezt meg is teszik a - fleg tengerentli - rdekldk. Igaz, a folyamat ktirny, hiszen ugyanebben az idszakban a hazai cgek sem ttlenkedtek, s egy v alatt 700 milli invesztltak amerikai, romn s knai vllalatokba. Nekik sincs teht szgyenkeznivaljuk, hiszen sajt rdekeltsgeiket mg nagyobb temben bvtik.
Az orszg npszersgre jellemz, hogy legutbb maga az Intel gondolkozott egy
jabb zem felptsn. Akkor azonban az izraeli kormnyzat kiss elsiette a bejelentst, s csakhamar hoppon maradt, mivel a processzorgyrt meggondolta magt. A ngymillirdos projekt - s ktezer munkahely ltrehozsnak - elmaradsa ktsgkvl rzkenyen rintette az orszg vezetst, m gy sincs okuk panaszkodni, hiszen az Intel tovbbra is tbb telephelyet - processzorgyrt egysget, mzeumot, stb - mkdtet.
Mjusban ppen itt pattant az utbbi vek egyik legnagyobb
kmkedsi botrnya, amiben tbb nagyvllalat vezeti is besrozdtak. Tbb cg ugyanis krtkony szoftvert vsrolt egy programoztl, s magnnyomozk segtsgvel kvntk megfigyelni vetlytrsaik lpseit. Az gybe mobilszolgltatk, autcgek, mholdas msorszolgltatk is belekeveredtek, de tbb volt rendr szerepre is fny derlt.