rdekes fejlemnnyel folytatdott a kt proceszorgyrt kztt kirobbant per, miutn a begrt meghallgatson az AMD jabb tizent vllalatot idztetett be, mint rivlisa ldozatait.
A most csatlakozk kztt hardvergyrtk, forgalmazk s viszonteladi cgek is vannak, ami jelzi az gy szertegaz jellegt. Az AMD szerint ezek a vllalatok mind krosultjai voltak az Intel nagyratr terveinek, illetve piaci manvereinek, amellyel eddig lvezett elnys helyzett szerette volna bebiztostani. Michael Silverman, az AMD szvivje leszgezte, hogy a beidzett cgeket nem perelik be, a lpssel mindssze jabb bizonytkok gyjtse a cljuk.
"Az AMD az Intel manvereinek ldozataiknt tekint ezekre a vllalatokra, ezrt a lehet legkevesebb knyelmetlensget okozva szeretn begyjteni a szksges dokumentumokat" - jelentette ki a szviv. Ezt elszr mg jliusban krtk, akkor
harminc vllalattl, m az rintetteknek csak mostanra kellett elkszlnik a benyjtand anyaggal. Ebben az elektronikus levelezs, illetve az Intellel kapcsolatos terveket, tranzakcikat tartalmaz paprok kapnak kiemelt figyelmet, mint lehetsges bizonytkok.
A The Register
cikke szerint az AMD tbbek kztt a Gateway, a Sony, a Toshiba, a Rackable Systems, a NEC, a CompUSA, az Office Depot, az Egenera, a Hewlett Packard, a Dell, a Sun, az IBM, a Fujitsu, a Supermicro, valamint a Circuit City Stores felelseit szltotta fel egyttmkdsre. A vllalatok kzl a Dell nmi kivtelt kpez, hiszen nem szmt a gyrt vsrljnak, m k mr korbban gretet tettek arra, hogy minden szksges dokumentumot benyjtanak. A piacon egyedl k tartottak s tartanak ki tovbbra is az Intel mellett - egyttmkdsi hajlandsguk lesen szembenll a Toshiba magatartsval, amely korbban megtagadta ugyanezt, s elzrkzott a megkeress ell.
Az gy teht folytatdik, s egyelre nem lehet tudni, mikor kerlhetnk a vgleges dnts kzelbe - ami mr nem rtana, hiszen mindkt gyrtnak megvannak a tervei a kvetkez vre, s j lenne, ha minden erejket erre fordtank.