Az elkpzels ellenzi szerint a nemrg elszenvedett veresg ellenre jbl felmerlhet a szoftverszabadalmak ratifiklsnak gondolata, mgpedig az Eurpai Bizottsg jvoltbl.
Emlkezhetnk arra, hogy az Eurpai Bizottsg az eredeti javaslat egyik elterjesztje volt, s az irnyelvek kezelsnek mdjval felhborodst vltott ki az Eurpa Parlament kpviselinek krben. lltlag ez
vezetett oda, hogy nagy tbbsggel elutastottk a javaslatot, s megkadlyoztk az egysges szoftverszabadalmak bevezetst. A testlet maga sem tartotta relisnak a szoftverek szabadalmaztatst, mindssze a fejleszt vllalatok rdekeit szerettk volna valamilyen mdon megvdeni.
A jlius eleji elutasts azonban mg nem jelentette az gy lezrultt, mivel a tagorszgok hivatalai jelenleg is bejegyzik a benyjtott tallmnyokat. Erre maga az Eurpai Bizottsg
figyelmeztetett, amely egyttal kifejezsre juttatta ezzel kapcsolatos vlemnyt is. Szerintk a direktva mindssze a jogharmonizcira trekedett, s nem eredmnyezett volna olyan mindent elspr katasztrft, amelytl az ellenzk tbora tartott. A nyr elejn tbb szervezet,
IT-cg is kifogst emelt a tervezet ellen, itthon pedig az Informatikai Vllalkozsok Szvetsge
fejtette ki ellenrveit, igaz, a hazai feltallk egyenesen
srgettk a szoftverszabadalmi irnyelv elfogadst.
Az Eurpai Bizottsg ezttal az gynevezett Kzssgi Szabadalom
bevezetse mellett foglalt llst, amely lehetv tenn a feltallknak, hogy az egsz Unin bell elfogadtassk a benyjtott szabadalmat. Ennek hinyban szerintk a kis- s kzpvllalkozsok nem tudjk sszer kltsgek mellett megvdeni tallmnyaikat. Az ltaluk elksztett
tervezetben leszgezik, hogy az Eurpai Szabadalmi Hivatal lenne jogosult eljrni a kzs gyekben, amely jvhagysuk ltal az egsz Unin bell rvnyess vlna.
Tbben azonban mris arra figyelmeztettek, hogy a javaslat nem ms, mint a bizottsg trjai lova, amely a hts ajtn csempszn vissza az egyszer mr elutastott szoftverszabadalmakat. ppen ezrt ismtelten elutastjk a gondolatot, s kitartanak korbbi llspontjuk mellett.
AJÁNLOM AZ OLDALT
