T�vesen �br�zolj�k a filmek a foly�homokot

Holland fizikusok szerint egy�ltal�n nem fedi a val�s�got az a hollywoodi filmekben l�that� jelenet, amikor az aktu�lis karaktert lassan elnyeli a foly�homok, illetve megold�sk�nt az �ppen �gyeletes t�rs egy k�t�l vagy fa�g seg�ts�g�vel kih�zza. A kutat�k laborat�riumban finom szemcs�j� homokb�l, agyagb�l �s s�s v�zb�l meg�p�tettek egy miniat�r foly�homokot. Az �sszetev�k k�z�l a v�z az, amelyik el�id�zi a foly�homok-jelens�get, mellyel f�k�nt a nagy foly�delt�kban lehet �sszefutni. A hollandok megfigyel�sei szerint a foly�homok rendk�v�l lassan v�lik viszk�zuss�, napokig tart mire az anyag fokozatosan ny�l�s massz�v� v�lik. M�sr�szr�l ezt a viszkozit�st ha valamilyen er� nehezedik r� rendk�v�l gyorsan elveszti: egy mozg� objektum - egy kijutni pr�b�l� ember - gyorsan elfoly�s�tja, a homok alulra ker�l, a fels� r�teg pedig foly�konny� v�lik. Az mindenesetre igaz, hogy min�l jobban k�zd a s�llyed�s ellen az ember, az ann�l gyorsabban megy v�gbe. Viszont ezut�n a le�leped� homok annyira t�m�rr� v�lik, hogy felhajt�ereje lehetetlenn� teszi egy olyan s�r� anyag teljes elnyel�s�t, mint az emberi test, magyar�zta a kutat�st vezet� Daniel Bonn, az Amszterdami Egyetem professzora. Teh�t a csapd�ba esett cowboy megnyugodhat, nem fog megfulladni, �ll�tja a tanulm�ny. Viszont ezzel egy�tt fenn�ll annak a vesz�lye, hogy igen hossz�ra ny�lhat az ott tart�zkod�sa, mivel a legizmosabb seg�t�t�rsnak sem val�sz�n�, hogy siker�l majd kir�ncig�lni a le�lepedett, s�r� homokb�l, ami szinte megk�t az als� v�gtagok k�r�l. Egy l�b kih�z�s�hoz megk�zel�t�leg 100 000 Newton er�re lenne sz�ks�g, amely ak�r 5 k�zepes aut� megemel�s�hez is elegend�. A kutat�k szerint a megold�st a v�z bejuttat�sa jelenti a homokba, �gy a l�bak k�r�l meglaz�that� a b�kly�, �s n�mi seg�ts�ggel kievick�lhet bel�le a szerencs�tlen�l j�rt illet�.