Ism�t holland gy�zelem a Solar Challenge-en

Id�n sem adott es�lyt versenyt�rsainak a holland Nuon Solar Team a napelemes aut�k szok�sos �ves verseny�n. Az el�z� k�t �v els� helyez�se ut�n az �ramvonalas j�rm�v�k rajt-c�l gy�zelmet aratott �s megd�nt�tte a kor�bbi rekordokat is. B�r a rendez�k szerint a World Solar Car Challenge n�vre keresztelt verseny a bar�ti verseng�s szellem�ben fogant, m�gis egyre ink�bb kezd a kegyetlen, az ellenfelet nem tisztel� Formula 1-re hasonl�tani. A titkol�z�s itt is els�dleges eleme a j�rm�vek fejleszt�s�nek, az aut�kat legt�bbsz�r az utols� pillanatban, a versenyre min�s�t� vizsg�latok el�tt leplezik le. Az idei bajnok, a holland Nuna 3 A Solar Challenge egy d�n �r, Hans Thostrup agy�b�l pattant ki, aki a lehet� legbenzintakar�kosabb aut�t szerette volna megtal�lni. Az eredeti elk�pzel�s szerint a verseny gy�ztese az a g�p lett volna, amelyik a legnagyobb t�vols�got tudja megtenni egy liter benzinnel. N�mi meglepet�sre azonban a BP olajt�rsas�g azzal az �tlettel �llt el�, hogy egy ausztr�liai orsz�gj�r� futam keret�ben kiz�r�lag a Nap energi�j�nak felhaszn�l�s�val versenyezzenek a nevez�k. A Perth-Sydney t�vols�got els�k�nt a Quiet Achiever tette meg 20 nap alatt. A dolog siker�t jelzi, hogy ezt k�vet�en a napelemes aut�k versenye rendszeress� �s nemzetk�ziv� v�lt, �s az ausztr�l korm�ny is besz�llt a rendez�sbe. A k�t�vente megrendezend� esem�ny �tvonal�t v�g�l Darwin �s Adelaide k�z�tt jel�lt�k ki. A verseny 1990-ben �talakult az egyetemi csapatok technikai sportj�v�, amikor is egy sv�jci m�szaki egyetemist�k �ltal �p�tett aut� vitte el a p�lm�t. 1999-ben az ausztr�l Aurora csapat diadalmaskodott, az�ta azonban a holland Delft M�szaki Egyetem hallgat�i �ltal �p�tett g�pek domin�lnak. A Nuon csapat f�l�nye nem v�letlen, a m�szaki ipar legjobbjait�l kapnak seg�ts�get. 2003-ban m�r els� pillant�sra sokan eld�nt�tt�k karcs� �s �ramvonalas alakja l�tt�n, hogy a Nuna 2 lesz a nagy es�lyes, ami ak�rcsak el�dje, a Nuna 1, szint�n fejlett �rtechnik�kat hordozott mag�ban, k�sz�nhet�en az ESA Technol�gia �tviteli Programj�nak. Elm�letileg ez az aut� j�val 160 km/h v�gsebess�gre volt k�pes. Az aerodinamikailag optimaliz�lt k�ls� burok az �rkutat�sban is alkalmazott m�anyagokb�l �p�lt, ami nem csup�n szokatlanul k�nny�nek, de rendk�v�l er�snek is bizonyult. Maga a "kocsiszekr�ny" sz�nsz�las anyagokb�l �s aramidb�l, egy a m�holdakn�l alkalmazott anyagb�l k�sz�lt. A k�ls� burkolatot a legjobb hat�sfok� gallium-arzenid napcell�k bor�tott�k, melyeket szint�n a m�holdakb�l k�lcs�n�ztek. A hollandok szerint a napcell�k a legfontosabb �sszetev�i a napelemes aut�knak, amit j�l p�ld�z, hogy szinte a teljes fel�letet bebor�tott�k vel�k. A Nuna 3 �j burok kialak�t�st kapott, melynek hat�s�ra m�g k�nnyebb �s �ramvonalasabb lett. Emellett a j�rm� �tesett egy �gynevezett strat�giai optimaliz�ci�s programon is, mellyel az akkut�lt�s, a napf�ny er�ss�ge, a felh�k �s a p�lya alapj�n �llap�tott�k meg az ide�lis sebess�get. A siker nem is maradt el, a Nuna 3 minden eddigi rekordot megd�nt�tt. A 3000 kilom�teres utat 29 �ra �s 11 perc alatt tette meg 102,1 km/h �tlagsebess�ggel. Ez k�zel k�t �r�val jobb, mint el�dj�nek eredm�nye. A 2003-mas vil�gcs�cs 30 �ra 54 perc volt, m�g az �tlagsebess�g "csup�n" 99,4 km/h. A m�sodik helyezett Aurora �s a michigani Momentum Az Aurora csapat az�rt befutott m�sodiknak, igaz nagy csat�t v�vtak ez�rt a hely�rt is a Michigan Egyetem j�rm�v�vel, a Nun�t azonban egyik�knek sem siker�lt megszor�tani a rajtt�l kezdve.