Siker�lt lefot�zni egy �l� �ri�s tintahalat

K�t jap�n kutat�nak els�k�nt siker�lt lencsev�gre kapni term�szetes k�rnyezet�ben egy 900 m�teres m�lys�gben vad�sz� cs�pos �ri�st. A k�t szakember egy hal�szhaj�val �s egy olcs� kamer�val felszerelkezve �rte el azt, ami eddig a nemzetk�zi filmst�boknak doll�r milli�kkal sem siker�lt. A Csendes-�ce�non k�sz�lt felv�teleken egy Architeuthis, azaz egy �ri�s tintahal l�that�, melyr�l a tal�lkoz�s sor�n az is kider�lt, hogy j�val harciasabb, mint azt eddig felt�telezt�k. Eddig csak tetemekb�l ismert�k a fajt Csunemi Kubodera, a Toki�i Nemzeti Tudom�nyos M�zeum munkat�rsa �s Kioicsi Mori, az Ogaszavara B�lna Figyel� T�rsas�g kutat�ja n�gy�r�s megfigyel�s�k alatt t�bb mint 550 digit�lis felv�telt k�sz�tettek, melyeken az l�that�, ahogy a tintahal t�bbsz�r is megpr�b�lja ler�ntani a kamera alatt 900 m�teres m�lys�gben elhelyezett tintahalb�l �s darabolt r�kb�l k�sz�lt csalit. Az �lelem�rt folytatott k�zdelemben a fejl�b� egyik cs�pja beszorult a csalit tart� szerkezetbe, amit a l�ny v�g�l maga m�g�tt hagyott. A kutat�k haj�jukra vonszolt�k az akkor m�g mindig mozg�, 5,5 m�ter hossz� cs�pot, majd genetikai elemz�snek vetett�k al�, hogy meg�llap�thass�k val�ban egy Architeuthis dux-szal tal�lt�k-e szemben magukat. Becsl�seik szerint a tintahal teljes hossza legal�bb 8 m�ter lehetett. A felv�telek teljes s�t�ts�gben, 900 m�ter m�lyen, t�vir�ny�t�ssal k�sz�ltek A felv�telek ellentmondanak az �ri�s tintahal ragadoz� technik�j�r�l alkotott n�zeteknek. A tenger�sz t�rt�netek �ltal lefestett vad tombol�ssal ellent�tben a tengerbiol�gusok eddig �gy v�lt�k, az A. dux egy lomha ragadoz�, ami cs�pjainak l�b�l�s�val ejti foglyul az �ppen arra halad� �ldozatait, azonban a felv�teleken l�that� �llat sokkal ink�bb egy patk�nyra lecsap� pitonra hasonl�t, mintsem egy v�gtagjaival esetlegesen kap�l�z� testes tintahalra. Az �ri�s cs�pjaival megragadta, majd k�rbefonta vel�k a csalit, ami val�ban a pitonok zs�km�nyszerz� mozdulataira eml�keztet. DNS vizsg�lattal igazolt�k a l�tv�nyt Kubodera �s Miro gondos tanulm�nyoz�s ut�n v�lasztotta ki a helysz�nt. Tudt�k hogy az �ri�s tintahalak f� fogyaszt�i, az �mbr�scetek, amikor �hesek ezen a Csicsijama-sziget d�l-keleti r�sz�hez k�zel es� ter�leten gy�lnek �ssze. A d�nt�sben fontos t�nyez� volt az is, hogy innen m�r kor�bban is jelentettek �ri�s tintahal maradv�nyokat, illetve hal�szhaj�k sem zavarj�k a v�zi vil�g �letritmus�t. Ezzel egy�tt a fot�sorozat h�rom �v kitart� munk�j�nak k�sz�nhet�.