M�sodvir�gz�s�t �li a haszn�lt PC-k piaca

A hivatalos adatok meger�s�tik, hogy a m�sodk�zb�l kapott sz�m�t�g�pek forgalma - k�l�n�sen a fejl�d� r�gi�kban - folyamatosan emelkedik, k�sz�nhet�en a Nyugaton esed�kes lecser�l�si hull�moknak. A Gartner leg�jabb tanulm�nya szerint a haszn�lt szem�lyi sz�m�t�g�pek forgalma kiemelked� Kelet-Eur�p�ban, a K�zel-Keleten, Afrik�ban, Latin-Amerik�ban, illetve a csendes-�ce�ni r�gi� egyes ter�letein - adja h�r�l a domain-b.com. Az eml�tett ter�letek ezen a t�ren m�r most maguk m�g�tt hagyj�k a fejlett orsz�gokat, �s a k�l�nbs�g m�g tov�bb n�het az elk�vetkezend� �vekben. K�sz�nhet� ez a Nyugaton megszokott lecser�l�si hull�moknak, ami h�rom-n�gy �vente k�vetkezik be, �s egy�tt j�r rengeteg sz�m�t�g�p kiselejtez�s�vel, illetve elad�s�val. "A haszn�lt sz�m�t�g�pek ir�nti ig�nyek meghaladj�k a k�n�lat ny�jtotta lehet�s�geket, �s ez a trend a gy�rt�k �s a keresked�k sz�m�ra is kedvez� opci�kat ny�jt" - k�z�lte Meike Escherich, a Gartner elemz�je. Sz�m�t�saik szerint id�n minden k�t lesz�ll�tott �j PC-re egy haszn�lt sz�m�t�g�p jut majd, amelyet a fejl�d� r�gi�kban �rt�kes�tenek. Jelenleg a vil�gon minden tizenkettedik PC �rdemli ki a haszn�lt jelz�t, ami itthonr�l n�zve kicsit alacsonynak t�nik. Amint azt eml�tett�k, a forgalom fellend�l�s�nek egyik oka a fejlett orsz�goknak k�sz�nhet�, ahol 3-4 �vben m�rik az �j sz�m�t�g�pek �letciklus�t. A m�sik ok m�r ink�bb anyagi, ugyanis a kev�sb� szerencs�s r�gi�kban a haszn�lt sz�m�t�g�pek mellett a kal�zszoftvereket sem vetik meg, �s ezek ar�nya j�val nagyobb, mint Nyugaton. Nem v�letlen�l van ez �gy: a szoftverlicencek megfizet�s�hez p�nzre, m�gpedig sok p�nzre van sz�ks�g, �s ez nem mindig �ll rendelkez�sre ott, ahol infrastruktur�lis �s egy�b fejleszt�sekre van �get� sz�ks�g. Nem kell elemz�nek lenn�nk, hogy meg�llap�tsuk, a hazai piacon szint�n fontos szerep jut a haszn�lt PC-knek. El�g, ha csak egy pillant�st vet�nk a kifejezetten erre szakosodott honlapokra, m�ris kijelenthetj�k, hogy a haszn�lt, v�llalatokt�l kiselejtezett sz�m�t�g�pek forgalma minden eddigin�l nagyobb m�reteket �lt�tt. B�ven van mit bep�tolni, hiszen nyugati szomsz�dainkhoz viszony�tva m�g mindig alacsony a h�ztart�sokban tal�lhat� PC-k sz�ma, �s ezzel ez�tt a rendszeres internetez�k ar�nya - nem besz�lve arr�l, hogy sok v�llalatn�l igencsak elavult g�pparkra t�maszkodnak. Ehhez p�rosul az oktat�si int�zm�nyek, �llami, helyi hivatalok sz�m�t�g�pparkj�nak �llapota, amely szint�n hagy maga ut�n k�v�nnival�t. Nem vit�s, sz�ks�g�nk van m�g n�h�ny �vre, hogy eleget tegy�nk Kov�cs K�lm�n informatikai �s h�rk�zl�si miniszter meg�llap�t�s�nak, �s val�ban IT-tud�sk�zpont� v�ljunk. Nem v�letlen, hogy az Intel is a mi r�gi�nkban keresett �s tal�lt sz�m�t�g�pmatuzs�lemeket.