R�kkelt�ek a mesters�ges �des�t�szerek?

Egy bolognai tudom�nyos int�zet tanulm�nya szerint az aszpart�m nev� �des�t�szer r�kkelt� hat�s�. A Nutrasweet n�ven tal�n ismertebb adal�k sz�mtalan �lelmiszerben, valamint asztali �des�t�k�nt is j� ideje jelen van a vil�g legt�bb orsz�g�ban, enged�lyez�se �ta m�r �gy is el�g viharos t�rt�nelmet tudhat mag��nak. Mi�ta megjelent szinte folyamatosan a vit�k keresztt�z�ben �ll mind a napi sajt�ban, mind a tud�sok k�r�ben, ahol nem csup�n maga az aszpart�m, de a leboml� mell�kterm�kei biztons�goss�g�r�l is folyik a vita. Ut�bbiak k�z�tt eml�thetj�k az aspartic savat, a fenilalanint �s a metanolt. Term�szetesen az enged�lyez�shez elv�gezt�k a sz�ks�ges klinikai �s laborat�riumi kutat�sokat, hat�stanulm�nyokat �s az ut�felm�r�seket az eg�szs�g�gyi hat�sokr�l, azonban eg�szen mostan�ig nem siker�lt perd�nt�en bizony�tani az aszpart�m vesz�lyeit, ez�rt a rendelkez�sre �ll� tanulm�nyok alapj�n biztons�gosnak �t�ltetett. Az aszpart�mot el�szeretettel alkalmazz�k a di�t�s term�kekben, a r�g�gumit�l eg�szen a joghurtokig, valamint a gy�gyszerek est�ben f�k�nt a szirupokban �s a gyerekek sz�m�ra k�sz�l� antibiotikumokban. Azonban j�lius k�zep�n megjelent a bolognai sz�khely� Eur�pai Onkol�giai �s K�rnyezeti Tanulm�nyok Alap�tv�ny k�s�rletsorozat�nak els� eredm�nyei, melyek a t�bb mint 9000 �lelmiszeripari �s gy�gyszer�szeti term�kben megtal�lhat� �des�t�szer vesz�lyeire h�vj�k fel a vil�g figyelm�t. Ezek az eredm�nyek adt�k a szeptember 18. �s 21. k�z�tt megrendezett Living 2005 nemzetk�zi tudom�nyos konferencia egyik f� t�m�j�t is. Az olaszok 1800 patk�nyon (900 h�m, 900 n�st�ny) v�geztek k�s�rleteket, nyomon k�vetve az aszpart�m hat�sait a r�gcs�l�k eg�sz �lete sor�n. A napi emberi bevitel a tests�ly kil�ink�nti 2-3 mg k�r�l mozog, ezt a mennyis�get kapt�k m�ret�kh�z ar�nyos�tva a patk�nyok. A kezel�s �let�k 8. het�t�l eg�szen term�szetes hal�lukig tartott, majd az elpusztult p�ld�nyokat teljes boncol�snak, sz�veteiket �s szerveiket patol�giai elemz�seknek vetett�k al�. A kutat�k nem kevesebb, mint 30 000 mint�t vizsg�ltak meg a mikroszk�pok alatt. Az els� eredm�nyek szerint a n�st�ny p�ld�nyokn�l az �des�t�szer el�seg�tette limf�ma, azaz nyiroksz�vet daganat �s a leuk�mia kialakul�sa, valamint cs�kken� �lelem bevitel volt megfigyelhet�, mik�zben a kezelt �s a kontroll csoportk�nt szolg�l� nem kezelt p�ld�nyok k�z�tt nem k�vetkezett be tests�lybeli v�ltoz�s. Ezek ut�n felmer�l a k�rd�s, hogy milyen egy�b �des�t�szerrel lehet kiv�ltani az aszpart�mot. Az els�dleges lehet�s�g kiz�r�lag term�szetes cukrok alkalmaz�sa, avagy a mesters�ges �des�t�k optim�lis adagol�sa, hiszen a piacon sz�mos m�s is l�tezik, azonban ezeknek is akadnak mell�khat�sai, ha nem is olyan s�lyosak, mint az aszpart�mnak. A f� probl�ma ezekkel a k�miai kever�kekkel, hogy nincs t�p�rt�k�k, csup�n elhitetik a testtel, hogy valami �deset fogyasztunk, mik�zben k�l�nf�le vegyi anyagok �lepednek le a szervezetben. A leggyakoribb mell�khat�s a fejf�j�s, ami els�sorban a m�r fentebb eml�tett metanol boml�s�b�l sz�rmaz� formaldehidnek, egy neurotoxinnak k�sz�nhet�. Az aj�nlott bevitel naponta 7,8 milligramm, m�g egy aszpart�mmal �des�tett di�t�s italban literenk�nt �tlagban 50 milligramm feletti mennyis�g tal�lhat�, m�rpedig ennyit �ltal�ban elfogyasztanak a light �d�t�italokhoz ragaszkod�k. Visszat�rve a term�szetes cukrokra, ne a finom�tott cukorra gondoljunk a "term�szetes" kifejez�s hallat�n. A feh�r, a barna, a nyers �s a melasz cukorfajt�kat a feldolgoz�s sor�n t�bbnyire megszabad�tj�k minden �rt�k�kt�l, a cukorn�dban vagy cukorr�p�ban tal�lhat� feh�rj�kt�l, enzimekt�l, vitaminokt�l �s �sv�nyokt�l, csup�n a kal�ria marad. A term�szetes cukrok azok, melyek a gy�m�lcs�kben, z�lds�gekben vagy a m�zben vannak. �des�t�shez legink�bb az ut�bbit tudjuk haszn�lni, b�r sokan aj�nlj�k a barna cukrot is, m�g a fogyni v�gy�knak c�lszer�bb egy helyes, eg�szs�ges �trenddel felvenni a harcot kil�ik ellen, sem mint az �des�t�szerek �s a "light" term�kek fogyaszt�s�val.