Eur�pa kapuj�ban a mad�rinfluenza

A holland gazd�k z�rt t�rben tartj�k baromfi�llom�nyukat, az angol orvosokat felk�sz�tik a lehet� legrosszabbra, a franci�k gy�gyszereket halmoznak fel. A hivatalos szervek szerint m�g mindig eleny�sz� a vesz�ly, az azonban t�ny, hogy Szib�ri�ban is fel�t�tte fej�t a mad�rinfluenza. B�r a leg�jabb j�rv�nyr�l Indon�zi�ban sz�moltak be, sokan att�l tartanak, hogy a szeg�nyebb orsz�gokon �s a k�lt�z� madarakon kereszt�l a k�r besziv�rog a kontinensre. A H5N1 t�rzs, ami 8 �vvel ezel�tt Hong Kongb�l indulva t�madt el�sz�r, elkezdte nyugati ir�ny� terjeszked�s�t. A szak�rt�k legnagyobb f�lelme a mut�l�d�s, melynek hat�s�ra k�nnyebben terjedhet az emberek k�z�tt, olyan t�meges m�reteket �ltve, mint az 1960-as �vekben v�gigs�pr� utols� influenzaj�rv�ny, ami k�zel n�gymilli� embert puszt�tott el. A legut�bbi orosz �s kazah jelent�sek hat�s�ra Eur�p�ban is agg�dhatunk, b�r ezekr�l a ter�leteken emberi esetekr�l nem sz�moltak be. J�lius v�g�n H5N1 mad�rinfluenz�t azonos�tottak egy orosz h�zt�ji gazdas�gban Novoszibirszk k�zel�ben, ahol j�rv�nyos m�reteket �lt�tt a betegs�g. A DNS szekvenci�k elemz�se kimutatta, hogy az orosz mint�k nagy hasonl�s�got mutatnak azzal a v�russal, ami t�bb ezer vadmadarat puszt�tott el id�n m�jusban K�n�ban. Id�k�zben az orosz hat�s�gok t�bb r�gi�b�l is jelentett�k a H5 v�rus kit�r�s�t. Maga a H5N1 kelet-�zsi�ban eddig 57 hal�los �ldozatot k�vetelt az emberek k�z�l, m�g a madarakn�l milli�s nagys�grendekr�l kell besz�lni. Az eur�pai terjed�s lehet�s�ge f�k�nt azon m�lik, hogy eg�szs�ges k�lt�z� madarak hordozz�k-e, vagy sem. Ha a v�rus a fert�z�tt baromfi�llom�ny kereskedelmi forgalmaz�s�val �ll �sszef�gg�sben, mint ahogy az d�lkelet-�zsi�ban t�rt�nt, akkor eg�szen m�s a helyzet. Mindemellett az eddigi fert�z�seket a nagyobb vas�ti, kereskedelmi �s utaz�si csom�pontok k�zel�b�l jelentett�k. A vadmadarak �tj�n val� terjed�s k�zvetett bizony�t�kokon alapul. Jevgenyij Nepoklonov, az Orosz Mez�gazdas�gi Miniszt�rium �llatorvosi hivatal�nak vezet�je az OIE (Vil�g �llateg�szs�g�gyi Szervezet) sz�m�ra tett jelent�s�b�l kider�l, azon a hat ter�leten, ahonnan a j�rv�nyokat jelentett�k, azok a h�zt�ji madarak kapt�k el els�k�nt, akik a vadmadarak �ltal is l�togatott v�zgy�jt�k k�zel�ben �lnek. M�sr�szr�l m�g egyetlen olyan jelent�s sem �rkezett, mely szerint eg�szs�ges vadmad�r hordozn� az er�sen patog�n H5N1-et, lesz�m�tva egy 2002-es hong kongi esetet, amikor t�bb ilyen madarat is tal�ltak, igaz nem teljesen ezzel a v�russal. Hon Ip, az amerikai Nemzeti Vad�llom�ny Eg�szs�g�gyi K�zpontj�nak virol�gusa kiemeli, hogy az OIE sz�m�ra k�ld�tt novoszibirszki jelent�sben nem egyezett meg az egy vadkacs�t�l izol�lt H5N1 v�rus a h�zi baromfi�llom�nyban tal�lt v�rusokkal. Ip szerint semmi nem t�masztja al� a vadmadarak k�zrem�k�d�s�t, sokkal ink�bb a nagyobb emberi kereskedelmi �tvonalakkal mutat p�rhuzamot a v�rus terjed�se. A bizonytalans�ghoz hozz�j�rul, hogy Mong�lia t�voli tavain�l egy j�rv�ny vizsg�latakor meg�llap�t�st nyert, hogy az ott �l� t�bb mint 6000 mad�rb�l alig 100 pusztult el, ami vagy arra utal, hogy a v�rus nem t�mad meg annyi madarat a vadfalk�kban, illetve arra, hogy a madarak t�bbs�ge eg�szs�ges hordoz� marad. Ha a vadmadarak terjesztik a H5N1-et, akkor az eur�pai �llateg�szs�g�gyi szak�rt�k szerint a megold�s kulcsa a baromfi�llom�ny �s a vadmadarak k�z�tti kapcsolat megakad�lyoz�s�ban rejlik. Hollandi�ban m�r besz�ntett�k a csirk�k szabadban tart�s�t, a korm�ny ezzel k�v�nja minim�lisra cs�kkenteni a j�rv�ny kialakul�s�nak kock�zat�t. Az orsz�g, amely a vil�g egyik legnagyobb h�s export�re, m�r elszenvedett egy mad�rinfluenza j�rv�nyt 2003-ban, az enyh�bb H5N7 t�rzst�l, azonban ez is 30 milli� mad�r pusztul�s�t eredm�nyezte, 150 milli� eur�s k�rt okozva az orsz�gnak. Nagy-Britanni�ban szint�n �l�nken �l az emberek eml�kezet�ben a kilencvenes �vek kerge marha k�r miz�ri�ja, ami t�bb mint 100 ember eset�ben v�gz�d�tt hal�llal. Az ENSZ �lelmez�si �s Mez�gazdas�gi Szervezete (FAO) kitart �ll�spontja mellett, azaz a nagy t�vols�gokat megtev� vad v�zimadarak sz�ll�tj�k a v�rust a k�l�nb�z� kontinensekre. V�lem�ny�k szerint a Szib�ri�b�l tov�bb rep�l� madarak eljuttathatj�k a v�rust a Kaszpi- �s a Fekete-tenger k�rzeteibe, ami a Balk�nnal kar�ltve m�r "utat nyithat a v�rusnak K�z�p-Eur�p�ba", k�l�n�s tekintettel haz�nkra, mint Ukrajn�val �s Rom�ni�val szomsz�dos orsz�gra, amin egy�rtelm�en kereszt�l haladnak a sz�ban forg� madarak. A FAO f�k�nt a szeg�nyebb d�lkelet-eur�pai orsz�gok miatt agg�dik, ahol a vadmadarak �szak-eur�pai t�rsaikkal tal�lkozhatnak. Ezekben az orsz�gokban val�sz�n�bb, hogy nem tudj�k id�ben felismerni �s kezelni egy mad�rinfluenza j�rv�ny kit�r�s�t. Az Eur�pai Bizotts�g m�r betiltotta az �zsiai �s orosz baromfi �s egy�b madarak importj�t, augusztust�l pedig fokozott figyelmet k�rt az �llateg�szs�g�gyi szervekt�l. A Bizotts�g nem k�rte a holland p�lda k�vet�s�t, azonban a gy�gyszerek beszerz�s�t s�rgette, melyet a p�ldak�nt eml�tett Franciaorsz�g mellett haz�nk is megfogadott. Magyarorsz�gon m�r tesztelik az olt�anyagot, az �NTSZ szerint egy bizony�tottan steril, nem toxikus �s a madarak eset�ben hat�konynak bizonyult szerr�l van sz�, amit a WHO �ltal haz�nk rendelkez�s�re bocs�tott d�lkelet-�zsiai emberb�l izol�lt v�rusb�l �ll�tottak el�. Itthon emellett a Magyar �llateg�szs�g�gyi Szolg�lat az ellen�rz� vizsg�latok idei mintasz�m megdupl�z�s�val igyekszik min�l hat�konyabban kisz�rni az esetleges fert�z�tt �llom�nyokat. A vil�g legnagyobb gy�gyszergy�rt�i is szorgosan dolgoznak annak �rdek�ben, hogy felvegy�k a harcot a mad�rinfluenza egy j�v�beni, hal�los v�lfaj�val, ehhez azonban m�g id�re van sz�ks�g. A francia Sanofi-Aventis SA, a vil�g legnagyobb gy�rt�ja j�r tal�n a legel�r�bb, �k augusztusban m�r sikeres klinikai tesztekr�l sz�moltak be, olt�anyaguk hat�konyan stimul�lta az immunrendszert a mad�rinfluenza elleni k�zdelemre. Term�szetesen t�bb m�s c�g, mint a brit GalxoSmithKline �s az amerikai Chiron Corp is igen tev�keny, de sz�mos kisebb biotechnikai v�llalat �s t�bb �zsiai gy�gyszergy�r is erej�n fel�l dolgozik a megel�z�sen.