M�gis lehetnek tengerek a Tit�non

A tud�sok meggy�z�d�ssel �ll�tott�k, tengerek, �ce�nok rejt�znek a Szaturnusz holdj�nak k�de alatt. A Cassini eddigi adatai c�folt�k az elm�leteket, szeptemberi elrep�l�se sor�n azonban valami eg�szen figyelemre m�lt�ra bukkant. A Tit�nr�l szeptember 7-�n k�sz�lt felv�telek egy hatalmas partvonalnak t�n� felsz�ni jegyet t�rtak a kutat�k el� �bl�kkel �s csatorn�kkal, melyek egy tengert t�pl�lhatnak, vagy t�pl�lhattak. A felt�telezett partvonal nagyj�b�l 1700 kilom�ter hossz� �s 170 kilom�ter sz�les, j�l kivehet�en egy vil�gos, egyenetlennek t�n�, �s egy s�t�t s�k ter�letet v�laszt el, �tszelve a hatalmas hold d�li f�ltek�j�t. A dombvid�k (vil�gos) �s a s�k (s�t�t) ter�let hat�ra egy partvonal lehet Klikk a k�pre a nagyobb v�ltozathoz "Ez az a ter�let, ahol a legval�sz�n�bb a folyad�k vagy egy nedves felsz�n jelenl�te" - mondta Steve Wall, a szond�t fel�gyel� Sug�rhajt�m� Laborat�rium radar csapat�nak helyettes vezet�je. Wall v�lem�nye szerint, ha jelenleg nincs is jelen folyad�k a felsz�nen, a k�zelm�ltban eg�szen bizonyosan ott volt. Elm�lete szerint a holdat id�szakos es�z�sek vagy a talajb�l t�rt�n� er�teljes folyad�k besziv�rg�s �ztatja. A s�t�t ter�leten l�that� vil�gos mint�k arra utalnak, hogy egykor folyad�k bor�thatta, ami r�szlegesen visszah�z�dott. Az �b�lszer� jegyek szint�n azt sugallj�k a tud�soknak, hogy a s�t�t-vil�gos hat�rvid�k nagy val�sz�n�s�ggel egy partvonal. A k�pfeldolgoz� csapat szerint a felv�teleken megfigyelhet� egy csatornah�l�zat is, ami a vil�gos ter�leten kereszt�l fut, ez szint�n folyad�kok, feltehet�en foly�kony sz�nhidrog�nek jele. A 2004 okt�ber�ben �s 2005 febru�rj�ban v�gzett m�sik k�t radar letapogat�ssal egy�tt a mostani rendk�v�l nagy felbont�s� felv�telek legal�bb k�t k�l�nb�z� csatorna kialakul�st azonos�tott a Tit�non. A csatorn�k hasonl�tanak a F�ld�n az es�z�sek hat�s�ra kialakul� vonalakra Klikk a k�pre a nagyobb v�ltozathoz A szeptemberi felv�telken l�that� csatorn�k t�bbs�ge m�ly �s hossz�, sz�gletes jegyekkel �s n�h�ny mell�kfoly�val megt�zdelve, ami azt jelzi, hogy a folyad�kok igen nagy t�vols�gokat, t�bb mint 100 kilom�tert tettek meg a felsz�nen, m�ly bar�zd�kat v�gva a Tit�n jeges k�rg�be. Ezzel szemben a kor�bbi felv�teleken a csatorn�k egy s�r�bb h�l�zatot alkotnak, ami az es�z�sekre �s forr�sokra utal. A Tit�n a biol�giailag m�g nem akt�v F�ld�hez hasonl� k�rnyezettel rendelkezik. K�t nagy k�l�nbs�g van a k�t �gitest k�z�tt, az egyik a foly�kony v�z hi�nya, a m�sik a Tit�n rendk�v�l alacsony h�m�rs�klete.