A NASA az ember vezette �rutaz�s j�v�j�r�l

A NASA egy bels� tanulm�nya 2005 j�nius�ban elemezte az akt�v emberi r�szv�tellel t�rt�n� �rkutat�s r�vid �s k�zepes t�v� c�lkit�z�seit. Aj�nl�sokat tettek arra vonatkoz�lag, milyen l�p�sekre lenne sz�ks�ge az �rkutat�si hivatalnak, hogy ezen c�lkit�z�seket el tudja �rni, illetve a k�sz�l� CEV (Crew Exploration Vehicle) eset�n milyen elv�r�soknak kell megfelelni. Term�szetesen a tanulm�ny m�g nem azonos a d�nt�ssel, de mindenk�ppen �tmutat� arra vonatkoz�lag, mit v�rhatunk az amerikai �rhivatal j�v�beni terveit�l. A c�lkit�z�sek a nemzetk�zi �r�llom�s befejez�s�re egy csonka megold�st javasolnak, amelyben nem szerepel a n�gy hatalmas napelemt�bl�b�l az egyik, a tudom�nyos energiaell�t� modul, a Node3, a centrifug�lis modul, a jap�n modul kisebb, nyom�s alatti szekci�ja, valamint a Node3-ra ker�l� megfigyel�kupola. A k�pen a a z�ld sz�nnel jel�lt r�szek m�r fent keringenek, a k�kkel jel�ltek m�g belef�rnek a tervezett 16 STS-misszi�ba, m�g a pirossal jel�lt r�szek val�szin�leg sosem jutnak fel a vil�g�rbe. Az ISS Alfa moduljai - klikk a k�pre a nagyobb v�ltozathoz �m m�g �gy is 16 �rsikl�-�tra lenne sz�ks�g, �s figyelembe v�ve, hogy d�nt�s sz�letett arr�l, hogy az �rsikl�kat 2010-re kivonj�k, ez azt jelenti, hogy 2006 �s 2010 k�z�tt n�gy-n�gy sikeres �rsikl�-fell�v�sre lenne sz�ks�g �vente. Az ISS Alfa term�szetesen ebben a csonka �llapot�ban t�bb el�ir�nyzott, illetve el�k�sz�tett tudom�nyos k�s�rlet v�grehajt�s�ra alkalmatlan. Az ISS Alfa jelenlegi �llapot�ban - klikk a k�pre a nagyobb v�ltozathoz A NASA hat �rhaj�ssal sz�mol, melyb�l h�rmat a Szojuz, h�rmat pedig a CEV vinne fel, �s a leg�nys�get f�l�vente v�ltan�k. (A tanulm�ny m�g nem sz�mol az eur�pai �s az orosz �r�gyn�ks�g k�z�s Kliper �rhaj�j�val.) Probl�m�t jelent az is, hogy ez a 6 �rhaj�s egy�ltal�n hogy fog elf�rni az �r�llom�son. Az ISS-t eredetileg 7 f�s leg�nys�gre tervezt�k, de az ehhez sz�ks�ges amerikai lak�modult 2000-ben kih�zt�k a list�r�l. A Node3-at is kiejtve nem nagyon marad lehet�s�g a szem�lyzet pihen�hely�nek kijel�l�s�re, teh�t marad az, hogy a CEV �rhaj�ban alszanak. A sz�ks�ges ut�np�tl�s feljuttat�s�hoz a CEV pil�ta n�lk�li v�ltozat�t tervezik haszn�lni, amely 3400 kg terhet vihet fel az �r�llom�sra, illetve hozhat vissza a F�ldre. Olasz m�rn�k�k b�szk�n �lnek a k�sz kupolamodul el�tt, amely tal�n sose lesz az �r�llom�s r�sze �rdekess�g a tanulm�nyban, hogy a CEV-nek csak a 2011 - 2016 k�z�tti id�tartamban kellene kiszolg�lnia a nemzetk�zi �r�llom�st. Ennek jelent�s�ge az, hogy az �r�llom�s tervezett �lettartama 2016-ban j�r le, teh�t nem is sz�molnak ennek meghosszabb�t�s�val. Az ISS h�nyattatott sors�t figyelembe v�ve ez nem vid�thatja fel a tud�sokat t�lzottan, mivel a jap�n �s az eur�pai tudom�nyos modulok v�rhat�an 2008-2009 el�tt nem csatlakoznak hozz�. �gy alig p�r �v marad a tudom�nyos k�s�rletek v�grehajt�s�ra, holott az els� tervek szerint m�g 2002-2003-t�l m�r folynia kellett volna rajtuk a munk�nak. Az, hogy az �r�llom�s 2016 ut�n fog-e m�g m�k�dni, k�ts�gk�v�l nagyban f�gg att�l, hogy a f�v�llalkoz�nak tekinthet� NASA hogy d�nt. A Lockheed-Martin �ltal vezett konzorcium CEV tervezete A CEV k�vetkez� c�lkit�z�se, hogy 2020 el�tt megt�rt�njen a k�vetkez� emberes Holdra sz�ll�s. A c�l ez�ttal m�r a tart�s k�ldet�sek l�trehoz�sa, egy Hold-b�zis meg�p�t�se. Az �rhaj�soknak el�rhet�v� kell tenni�k a teljes Hold teljes felsz�n�t, teh�t a munka nem korl�toz�dhat csak egy kis ter�letre. A nemzetk�zi �r�llom�sra, illetve a Hold-misszi�ban r�szt vev� CEV �rhaj�nak a lehet� legt�bb komponens�ben meg kell egyeznie, de m�g a F�ld k�r�li p�ly�ra legfeljebb hat f�s szem�lyzetet vihet fel, a Holdra csak n�gy �rhaj�s indulhat. A tanulm�ny a k�lts�gcs�kkent�s, �s a fejleszt�si id� cs�kkent�se miatt a m�r rendelkez�sre �ll� technol�gi�kat h�vn� seg�ts�g�l a Holdra val� eljut�shoz, - vagyis a j�l ismert STS rendszer (az �rsikl�-program) szil�rd hajt�anyag� gyors�t�rak�t�ira, k�ls� �zemanyagtart�ly�ra, �s az �rrep�l�g�p SSME rak�tahajt�m�veire �p�lne. Az STS-rendszeren alapul� hordoz�rak�ta nem �jdons�g, m�r az 1980-as �vekben felvet�d�tt, ez volt a Shuttle-C Ennek a megold�snak el�nye, hogy a m�r rendelkez�sre �ll� f�ldi infrastrukt�r�t minden tov�bbi n�lk�l tov�bb haszn�lhatn�k, nincs sz�ks�g �j technol�gi�k kifejleszt�s�re. Ez persze ugyanakkor azt jelenti, hogy minim�lis v�ltoztat�ssal haszn�lj�k tov�bb az 1970-es �vekben kifejlesztett STS-elemeket. A k�zelm�ltban t�rt�ntek miatt nem is meglep�, hogy nagyon alaposan r�hajtanak a biztons�gra, t�bbek k�z�tt arra, hogy az �rhaj�t az ind�t�s b�rmelyik f�zis�ban rak�tahajt�s� ment�torony seg�ts�g�vel le tudj�k v�lasztani - a jelenlegi �rsikl� rendszern�l ezen lehet�s�g hi�ny�t h�nytorgatt�k fel legt�bbsz�r. Az emberes Hold-utaz�shoz k�t fell�v�s lesz sz�ks�ges, az egyik a szem�lyzetet sz�ll�t� CEV, a m�sik a Holdra sz�ll� egys�g, az LSAM (Lunar Surface Access Module), amelynek 15 tonn�nyi hasznos terhet kell a Hold felsz�n�re juttatnia. A Mark III. �rruha pr�b�i az arizonai sivatagban A NASA ek�zben g�zer�vel dolgozik a Hold- �s a majdani Mars-misszi�khoz sz�ks�ges �rruh�k, j�rm�vek �s robotok fejleszt�s�n. A Sivatagi Patk�nyok (Desert RATS - Desert Research and Technology Studies) az arizonai sivatagban tesztelik a Mark III. f�lmerev �rruh�t, egy rover tesztv�ltozatot �s egy Matilda nevezet� �nj�r� robotot, amely a kutat�munk�ban seg�thet majd. NASA fant�ziarajz a CEV lesz�ll�egys�gr�l A CEV harmadik szintje k�pviseli a tart�s Hold-misszi�t, mely egy, a jelenlegi tervek szerint a Hold d�li sarka k�zel�ben elhelyezett b�zis meg�p�t�s�t ir�nyozza el�. A c�l egyfel�l a Hold tudom�nyos c�l� megismer�se, m�sfel�l a lehets�ges kiakn�z�sa, p�ld�ul egy k�s�bbi Mars-�rhaj� �zemanyag�ul szolg�l� hidrog�n �s oxig�n el��ll�t�sa a Holdon b�ny�szott v�zb�l. A Boeing CEV Mars-�rhaj� terve A CEV negyedik szintje a Mars-utaz�s, melyn�l azt a DRM 3.0 (Desingn Reference Mission 3) elk�pzel�st veszik alapul, amelyn�l a Mars-�rhaj� meghajt�s�t nukle�ris hajt�m�vekkel oldj�k meg. Ez a tervezet eredetileg m�g az 1990-es �vekben k�sz�lt �s 2011-es indul�ssal sz�molt. A DRM 3.0-t eredetileg 6 f�s szem�lyzettel, �sszesen 880 napos misszi�val (ebb�l 610 a Mars felsz�n�n) �s k�t modullal tervezt�k: egy indul�skor 134,7 tonn�s kiszolg�l� modullal, (mely t�bbek k�z�tt egy 160 kW-os atomreaktort is tartalmaz, amely a sz�ks�ges energi�t biztos�tja a Mars felsz�n�n) �s egy indul�skor 137,4 tonn�s lesz�ll� modullal. A negyedik szint els� l�pcs�jek�nt viszont letesztelik a Mars-�rhaj�t, m�gpedig egy Mars k�r�li, szem�lyzettel ell�tott k�ldet�s keret�ben. A NASA eme tanulm�nya alapj�n a k�vetkez� a szem�lyzettel ell�tott �rkutat�s �temterve: 2006 eleje: kiv�lasztj�k a CEV p�ly�zat�n a k�t csapat k�z�l a gy�ztest. 2010: Az STS rendszer �rsikl�inak kivon�sa, az ISS Alfa �r�llom�s befejez�se. 2011: az els�, szem�lyzettel ell�tott CEV �rhaj� ind�t�sa. 2016: az ISS Alfa �r�llom�s le�ll�t�sa. 2018: a CEV holdmisszi� keret�ben �jra ember l�p a Holdra. 2022: a Hold d�li sark�n egy holdb�zis fel�p�t�se. ~ 2032: az els� szem�lyzettel ell�tott Mars k�r�li misszi� (lesz�ll�s nem t�rt�nik) 2034: az els� szem�lyzettel ell�tott Mars-misszi�, amely lesz�ll a bolyg�ra.