Le tudja gy�zni az ember a hurrik�nt?

Hogyan lehetne lecsillap�tani vagy elt�r�teni a hurrik�nokat, miel�tt m�g el�rn�k a sz�razf�ldet? A szak�rt�k fej�ben m�r sz�mtalan m�dszer megfogalmaz�dott, azonban a kivitelez�shez id� kell, arr�l nem is sz�lva, hogy gyakorlatban m�g senki sem pr�b�lkozott meg vele. �gy h�t megmaradtunk az elgondol�sok szintj�n, melyek nem mind �j kelet�ek, azonban a Katrina tombol�s�nak k�sz�nhet�en egyre nagyobb nyilv�noss�ghoz jutnak. A hurrik�nokat a tr�pusi, meleg vizek t�pl�lj�k, melyek felett elhalad, ez�rt az enyh�t�si strat�gi�k d�nt� t�bbs�g�kben a "hajt�anyagt�l" val� megvon�sra �sszpontosulnak. 2005 �prilis�ban Mosh Almaro, a Massachusetts M�szaki Int�zet (MIT) munkat�rsa egy olyan tervet v�zolt fel, melynek l�nyege, hogy elvonj�k az �ce�n �s a l�gk�r energi�j�t miel�tt a hurrik�n meg�rkezik, ez�rt v�zen lebeg� sug�rhajt�m�vek sor�val miniat�r ciklonokat gerjeszten�nek a l�gk�rben, a hurrik�n �tj�ban. A kritikusok azonban r�mutattak, hogy m�g egy hatalmas turbinat�mb sem biztos, hogy k�pes lenne el�g energi�t a l�gk�rbe pump�lni, ak�rcsak egy kicsi vihar el�id�z�s�hez sem. Klikk a k�pekre a nagyobb v�ltozathoz Egy m�sik m�dszer lehetne, hogy lefedj�k az �ce�nt a hurrik�n el�tt, amit egy v�kony halolajr�teggel �rn�nek el, leszigetelve az energia�raml�st. 2002-ben egy hurrik�n szak�rt�, Kerry Emanuel szint�n az MIT soraib�l, k�s�rleteket is v�gzett a technika �letk�pess�g�t illet�en, �m arra jutott, hogy az �rkez� nagy erej� szelek sz�tszaggatn�k ezt az olajr�teget, �gy az nem fejtheti ki hat�s�t. Volt olyan �tlet is, ami korommal keltett volna viharokat. Ez a k�s�rlet m�g 1973-ra ny�lik vissza, amikor William Gray, a Colorado �llami Egyetem hurrik�n szak�rt�je azzal az elk�pzel�ssel �llt el�, mely szerint a korom �ltal elnyelt t�bblet energia k�pes kisebb viharok l�trehoz�s�ra. 1958-ban az Egyes�lt �llamok Haditenger�szet�nek Kutat� Laborat�riuma m�r elv�gzett egy k�s�rletsorozatot korommal keltett felh�k megfigyel�s�re, az eredm�nyek azonban nem voltak meggy�z�ek. Az elv az volt, hogy egy hurrik�n belsej�ben k�pezzenek felh�ket, sz�trombolva bels� szerkezet�t, �gy gyeng�tve meg a tr�pusi ciklont. Emanuel szerint a legjobb �tlet feltehet�en az id�j�r�si rendszerek kaotikus tulajdons�gainak kiakn�z�sa lehet, amivel elterelhetik a puszt�t� viharokat a lakott ter�letek ir�ny�b�l, �gy a hurrik�n tov�bb haladva a sz�razf�ld belseje fel� a t�pl�l� v�z n�lk�l fokozatosan elveszti erej�t. Ezt a felvet�st Ross Hoffman, egy massachusettsi kutat� �s fejleszt� c�g, az Atmospheric and Environmental Research kutat�ja terjesztette el�. �tlete az �gynevezett pillang�hat�son alapul, miszerint egy kaotikus rendszerre - eset�nkben ez a hurrik�n - m�rt enyhe l�k�s elegend� lehet, hogy olyan er�s hat�st gerjesszen, ami let�r�ti �tj�r�l a vihart. Klikk a k�pekre a nagyobb v�ltozathoz Ehhez els�sorban a meteorol�gusok munk�j�t kell fejleszteni, hogy jobb m�r�si adatok �s modellek �lljanak a kutat�k rendelkez�s�re a l�k�s hat�sainak el�rejelz�s�hez. Emellett term�szetesen valamivel el� is kell id�zni a l�k�st. Erre t�bben is az �rben elhelyezett t�kr�kben l�tj�k a megold�st, melyekkel felhev�thetn�k a l�gk�rt. Ut�bbi - ha nem is hangzik t�ls�gosan futurisztikusan - mindenesetre nem �gy n�z ki, mint a k�zeli j�v� megval�sul� projektjeinek egyike. A kit�r�t�s el�tt nem csup�n technikai, de jogi akad�lyok is j�csk�n tornyosulnak, hiszen az elterelt hurrik�nnak megvan az a vesz�lye, hogy ha nem eredeti c�lj�t �ri el, akkor valahol m�shol v�gez puszt�t�st, m�g ha kisebb energi�val is. Valahogy �gy, mint amikor a g�t �tv�g�s�val megmentj�k ugyan a saj�t telep�l�s�nket, a szomsz�d azonban v�z al� ker�l. A tud�soknak a modellez�s �s az �rbeli szerkezetek kidolgoz�sa mellett teh�t m�g a hat�s�gokat is meg kell gy�zni�k arr�l, hogy �letk�pes m�dszerrel rendelkeznek, ami m�k�dik �s megfelel�en k�pesek vele kontroll�lni egy hurrik�nt.