Mi�rt v�lasztotta az Apple az Intelt?

Steve Jobs j�niusi bejelent�se megr�zta az eg�sz IT vil�got, arra viszont eddig nem �rkezett v�lasz, hogy mi�rt pont az Intelt v�lasztotta az Apple vezet�je, hiszen a c�g nem az egyetlen, x86 chipet gy�rt� v�llalat. Steve Jobs p�r h�napja k�z�lte, hogy 2006-t�l a Power PC chipek helyett Intel processzorok muzsik�lnak majd a Macintoshok belsej�ben. Az ipar�gi szak�rt�k legt�bbje a k�rd�ssel kapcsolatban kiemeli, az Apple legf�bb c�lja, hogy innovat�v diz�jnnal rukkoljon el� id�r�l id�re, az ilyen megjelen�shez pedig min�l alacsonyabb �ramfelv�tel� chipekre van sz�ks�g. Az elemz�k szerint az IBM �s a Freescale ezt m�r nem tudja megval�s�tani a Power PC magokban, az AMD pedig m�g nem t�k�letes�tett, �gy egyel�re maradt az Intel. A d�nt�s teh�t teljesen racion�lis volt, mentes minden szubjektivit�st�l. T�ny, hogy az Intel term�kvonal�ban tal�lhat� a legteljesebb alacsony �ramfelv�tel� term�kvonall, melyet f�k�nt a mobil piac kiszolg�l�s�ra k�sz�tett. M�sr�szt az Intel hihetetlen m�ret� gy�rt�kapacit�sa is meggy�z� �rv, hiszen ak�rmi t�rt�njen, nem lesz gond a k�szletek ut�np�tl�sa, de persze jelenleg az Apple-nek nem is kell att�l f�lnie, hogy a PC-piacon olyan elad�sokra tesz szert, ami kifogna b�rmelyik chip gy�rt�n is. Ez viszont m�g mindig nem magyar�zat arra, hogy mi�rt esett ki az AMD, hiszen �k azok, akik szupergyors processzorokat k�n�lnak, amik f�k�nt a j�t�kosok �s az �r/teljes�tm�ny szempontot fontosnak tart�k k�r�ben n�pszer�ek. Val�sz�n�leg a fogyaszt�s volt a d�nt� Gyakran t�bb t�zezer forint k�l�nbs�g is lehet egy AMD �s egy Intel processzoros g�p �ra k�z�tt. Az AMD chipek ezen tulajdons�g�t biztosan Steve Jobs is nagyra �rt�kelte, viszont amellett m�r nem tudott elmenni, hogy amikor az �titervet �s a term�ksk�l�t vizsg�lta, sz�mos t�tong� lyukat l�tott. A legnagyobb hiba, hogy az AMD nem inveszt�lt p�nzt a fent eml�tett alacsony �s ultraalacsony fogyaszt�s� processzorok fejleszt�s�be, mint ahogyan az Intel tette a Pentium M eset�ben. Az AMD hi�ba a legkomolyabb �s szinte egyetlen versenyt�rsa az Intelnek, K+F kerete el�g halv�ny az Intelhez k�pest. Ebb�l k�vetkez�en hogy versenyben maradjon, a fejleszt�si p�nzeket musz�j n�h�ny ter�letre koncentr�lnia, �gy elhanyagolt�k azokat a piacokat, ahol eddig nem mutatkozott komoly bev�teli lehet�s�g. Az Intel pedig m�ret�n�l fogva megengedhette, hogy foglalkozzon kev�sb� profit�bilis c�lokkal �s v�g�l ez is megt�r�lt. Az Apple a j�v�ben v�rhat�an az Intel �j alacsony fogyaszt�s� ikermagos chipj�t fogja haszn�lni, ami jelenleg Yonah k�dn�ven fut. Ez a processzor 2006 els� fel�ben bukkanhat fel a PC piacon, �s ugyan els�dlegesen notebookokba sz�nta a t�rsas�g, de az Apple v�rhat�an nemcsak PowerBookjaiban, hanem val�sz�n�leg asztali Macintosh g�peiben is ezt az er�forr�st fogja haszn�lni. A leg�rdekesebb szempont, hogy az Intel �s az AMD hossz� �vek �ta a teljes�tm�nnyel licit�l egym�sra, az Apple d�nt�s�ben pedig ez kis hangs�lyt kapott. A megahertzek h�bor�ja - f�leg az AMD r�sz�r�l - m�r r�g v�get �rt �s a teljes�tm�ny� lett a f�szerep, most pedig lehet, hogy a min�l kisebb fogyaszt�s� chipek k�p�ben a wattok csat�j�nak korszaka k�sz�nt�tt be.