Teh�ntr�gy�b�l elektromos �ram

Az Ohio �llami Egyetem kutat�i olyan term�szetes anyagok seg�ts�g�vel �ll�tottak el� meg�j�that� energi�t, mint a teh�n tr�gy�ja �s gyomornedvei. A tehenek bend�j�ben �l� mikrob�k a n�v�nyek �ltal termelt cellul�zt, egy er�s sz�nhidr�tot bontanak le. Ez a folyamat seg�t nekik a takarm�ny megem�szt�s�ben, mindemellett pedig elektronokat szabad�t fel, amit a tud�sok akkukhoz haszn�lhatnak fel. K�r�lbel�l egy liter mikrob�ban gazdag bend�folyad�kb�l 500 millivoltnyi elektromoss�got lehet el��ll�tani, ez nagyj�b�l egy t�lthet� ceruzaelem energiasz�ks�glet�nek a fele. A tanulm�ny egyik szerz�je, Ann Christy elismeri, hogy ez nem t�l sok, azonban hozz�teszi, hogy az eredm�nyek alapj�n elektromoss�g a teh�ntr�gy�b�l is el��ll�that�. A kutat�k a bend�folyad�kot egy �l� teh�nb�l nyert�k a teh�n bend�j�be k�zvetlen�l bevezetett cs� seg�ts�g�vel. Az �zemanyagcella meg�p�t�s�hez kett� k�tliteres �vegkamr�t alkalmaztak, egyikbe a mikrob�kat �s cellul�zt tartalmaz� bend�folyad�k ker�lt, a m�sikba pedig ferri-cianidot, az elektromos �ramk�r teljess� t�tel�hez sz�ks�ges k�miai anyagot t�lt�ttek. A k�t kamr�t egy speci�lis anyaggal v�lasztott�k el, ami lehet�v� teszi a protonok sz�m�ra, hogy a negat�v kamr�b�l a pozit�v kamr�ba v�ndoroljanak. A protonok mozg�sa elektromos �ramot hoz l�tre, ak�rcsak a kamr�kat �sszek�t� ellen�ll�sk�nt m�k�d� vezet�ken �thalad� elektronok�. N�gy l�bon j�r� er�m� A kutat�k a bend�folyad�k helyett kipr�b�lt�k a tr�gy�t is az �zemanyagcell�hoz, ezzel 300-400 millivoltot siker�lt termelni�k. M�g a folyad�k eset�ben a kimen� fesz�lts�g n�gy nap ut�n 200 millivoltra esett vissza, a tr�gya eset�ben a 30 nap ut�n sem tapasztaltak cs�kken�st. A kutat�k szerint �g�retesek az eredm�nyek, �s b�r az �gy nyert energiamennyis�g nem nagy, a sz�ks�ges nyersanyag olcs� �s b�s�gesen rendelkez�sre �ll, �gy egy napon seg�thet a fejl�d� orsz�gok energiaell�t�s�ban. Nem ez volt az els� alkalom, hogy a tud�sok ilyen anyagokb�l �ll�tottak el� elektromoss�got. Kor�bban egy tud�scsoportnak siker�lt felfedeznie egy olyan bakt�riumfajt, ami m�rgez� hullad�kot fogyaszt �s elektromoss�got �ll�t el� egyidej�leg. Egy m�sik csapat az emberi vizeletb�l �ll�tott el� egy ceruzaelemnek megfelel� �rammennyis�get, abban a rem�nyben, hogy majd kism�ret� gy�gy�szati eszk�z�k energiaell�t�s�ra haszn�lj�k.