F�nyt bocs�t ki az emberi k�z

Egy jap�n tanulm�ny szerint vil�g�t az emberi k�z, helyenk�nt er�sebben, helyenk�nt gyeng�bben. A felfedez�s meger�s�ti azt a kor�bbi kutat�st, mely szerint a legt�bb �l�l�ny, bele�rtve a n�v�nyeket is, f�nyt bocs�t ki. A f�ny szabad szemmel nem l�that�, ez�rt a kutat�k egy �rz�keny fotonsz�ml�l�t alkalmaztak az �szlel�shez. Az eredm�nyek szerint a k�rm�k adj�k a legt�bb f�nyt, 60 fotont, az ujjak 40-et, m�g a teny�r mind�ssze 20 fotont bocs�t ki. A kutat�s vezet�je, dr. Hiramatsu Mitsuo, a jap�n Hamamatsu Photonics K�zponti Kutat�laborat�rium�nak tud�sa elmondta, hogy a k�zen k�v�l a homlok �s a talp is fotonokat bocs�t ki. A dolognak az �rdekess�gen k�v�l gyakorlati haszna is van. Mivel a betegs�gek befoly�solni l�tszanak a ragyog�s erej�t �s s�m�j�t, ez�rt a kutat�k szerint felfedez�s�k j� szolg�latot tehet a p�ciensek diagnosztiz�l�s�ban, meg�vva �ket a felesleges f�jdalmakt�l �s tort�r�t�l. A gy�gy�szati alkalmaz�s egy n�met professzor, Fritz-Albert Popp kutat�saib�l eredhet, aki szerint a homlok �s a k�z ugyanabban a ritmusban pulz�l, azonban ezek az impulzusok a beteg emberekn�l szab�lytalann� v�lnak. A kutat�k k�s�rleteik sor�n megpr�b�lt�k meg�llap�tani, mi v�ltja ki a f�ny k�pz�d�s�t. A k�s�rleti alanyok kez�be meleg vagy hideg v�zzel felt�lt�tt m�anyag palackokat adtak, illetve nitrog�n �s oxig�n g�znak tett�k ki az alanyok kez�t a m�r�sek el�tt. A meleg �s az oxig�n n�velte a fotonok sz�m�t, ak�rcsak a k�z �sv�nyolajjal t�rt�n� bed�rzs�l�se. Az eredm�nyek alapj�n a kutat�k arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy a f�ny egyfajta kemolumineszencia, azaz vegyi reakci�k �ltal gerjesztett f�ny, hasonl� ahhoz, ami a szentj�nosbogarak f�ny�t adja. A kutat�k meggy�z�d�se, hogy a hat�s 40%-a az oxig�nnel val� �lland� k�lcs�nhat�sb�l ad�dik. Mivel a b�rbe beiv�d� �sv�nyi olajak n�velik a f�nyt, ez�rt a kutat�k �gy v�lik, a f�nyk�pz�d�s marad�k 60%-a a b�rben v�gbemen� k�miai reakci�k eredm�nye lehet. A kutat�k egyel�re nem tudj�k pontosan mi�rt a k�rm�k a legf�nyesebbek, v�lem�ny�k szerint a k�r�m tulajdons�gaib�l ad�d�an egyfajta prizmak�nt viselkedik �s sz�tsz�rja a f�nyt.