Megvan az �st�k�s receptje

B�r a j�lius 4-i Deep Impact kontra Tempel 1 �st�k�s tal�lkoz� adatai m�g mindig elemz�s alatt �llnak, a csillag�szoknak a becsap�d�s �ta eltelt t�bb mint k�t h�nap alatt siker�lt megalkotniuk az �gynevezett �st�k�sleves receptj�t. �me teh�t, hozz�val�k egy �st�k�sh�z: j�g, sz�razj�g, krizolit, smektitagyag, policiklikus arom�s sz�nhidrog�nek, spinell, f�mes vas, szilik�t-ensztatit, karbon�tos dolomit �s vas-diszulfid. Az �sszetev�ket a Tempel 1 �st�k�sb�l siker�lt kiv�jnia a Deep Space szonda l�ved�k�nek, amit a szonda mellett sz�mos f�ldi t�vcs�vel, valamint a NASA Spitzer �rt�vcs�v�vel is alaposan szem�gyre vettek. Ut�bbi infrav�r�s spektrom�ter�vel figyelte a dr�mai esem�nyt. Ez a m�szer �gy t�ri meg a f�nyt, mint egy prizma, �szlelhet�v� t�ve az 5 �s 38 mikron k�z�tti hull�mhosszokon megjelen� k�miai jegyeket. Eddig a Spitzer agyagot, vastartalm� anyagokat, karbon�tokat, krist�lyos szilik�tokat, mint p�ld�ul a peridot, valamint policiklikus arom�s sz�nhidrog�neket �szlelt; ez ut�bbi t�bbek k�zt az aut�k kipufog�g�z�ban vagy az el�getett pir�t�sban tal�lhat� meg a F�ld�n. Ugyanakkor a Deep Impact spektrom�tere, ami 1 �s 5 mikron k�z�tt dolgozik, v�zp�r�t �s g�z halmaz�llapot� sz�n-dioxidot �szlelt, ami a j�g �s sz�razj�g jelenl�t�re utal. A hozz�val�k "A tud�sok sz�mos olyan k�rd�s�kre v�laszt kaphatnak a Deep Impact k�s�rletb�l, melyekr�l eddig csup�n sz�vev�nyes elm�letekkel rendelkeztek" - magyar�zta Michael A'Hearn professzor, a szonda f�fel�gyel�je, aki szerint az adatok elemz�se t�bb meglepet�ssel is szolg�lt. Ilyen p�ld�ul az, amit m�r az els� napok ut�n siker�lt meg�llap�tani, miszerint az �st�k�s szerkezete olyan laza, mint egy halom porh�. A Tempel 1 finom por�t csup�n rendk�v�l gyenge gravit�ci� tartja �ssze. A m�sik meglepet�s, hogy becsap�d�si kr�tereknek t�n� jegyekre bukkantak a felsz�nen, m�g a kor�bban vizsg�lt k�t �st�k�s magja egy�ltal�n nem rendelkezett ilyesmivel. Szint�n �rdekesnek t�nik a becsap�d�skor keletkezett sz�ntartalm� molekul�k ugr�sszer� n�veked�se a kicsap�d� t�rmel�kfelh� nyom�n. Az eredm�ny arra utal, hogy az �st�k�s�k tekint�lyes mennyis�g� szerves anyagot t�rolnak, �gy megint csak feler�s�dhet az a n�zet, mely szerint ezek az objektumok hozt�k el az �letet bolyg�nkra, mikor annak korai t�rt�nelm�ben m�g el�g gyakoriak voltak az �st�k�s �s aszteroida becsap�d�sok. Az infrav�r�s elemz�sek azt is kimutatt�k, hogy az �st�k�s belseje igen j� v�d�pajzzsal rendelkezik a Nap h�je ellen. Az adatok szerint a Tempel 1 rendk�v�l szivacsos, ami lehet�v� teszi a nukleusz felsz�n�nek, hogy szinte azonnal leh�lj�n, �gy a h� nem k�nnyen jut be a mag belsej�be. Mindezek f�ny�ben nagy a val�sz�n�s�ge, hogy a bel�l rejl� j�g �s egy�b anyagok teljesen �rintetlenek a Naprendszer korai id�szak�t�l sz�m�tva, ahogy ezt sz�mos tud�s felt�telezte.